Tartalom Részletezés

1976. ÉVI 24. TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET

A KISAJÁTÍTÁSRÓL, EGYSÉGES SZERKEZETBEN A VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ 33/1976. (IX. 5.) MT RENDELETTEL

[Vastag betűvel szedve az 1976. évi 24. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.), vékony betűvel szedve a 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet (a továbbiakban R.) szövege.]

A kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 24. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

Általános rendelkezések

Tvr. 1. § ((Megállapította: 1991. évi XX. tv. 50. §.)) E törvényerejű rendelet célja, hogy az általa meghatározott közérdekű célra kisajátítás útján kivételesen lehetővé tegye - azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében - nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzését az állam vagy a helyi önkormányzat részére.


BH2002. 206. A kisajátítás közérdekű célja már nem állapítható meg, ha a véderdő céljára történő kisajátítás elrendelését követően lényeges változások következtek be [Alkotmány 13. § (2) bek., 1976. 24 tvr. (Ktvr.) 1. §, 4. §, 1957. évi IV. tv. (Áe.) 72. §].


R. 1. § A Tvr. és e rendelet rendelkezéseit - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kisajátítási eljárás keretében földhasználati jogot kell visszavonni, illetőleg állami tulajdonban levő ingatlant kell kezelésbe adni.


Tvr. 2. § ((Hat. kiv. h.: 1990. évi XXII. tv. 29. §.))


BH1990. 177. A forgalmi érték vizsgálatának szempontjai a kisajátítási kártalanítás összegének megállapításánál [Ptk. 177. § (2) bek., 1976. évi 24. tvr. 2. §, 8. § (1) bek., 9-11. §].


BH1984. 399. A kisajátított ingatlan lakott értékét elsősorban hasonló adottságú, összehasonlításra alkalmas lakott ingatlanok forgalmi adataival összehasonlítva kell megállapítani. Ha lakott ingatlanra vonatkozó megfelelő összehasonlító adatok nem szerezhetők be, a lakott érték megállapításánál az ingatlan beköltözhető értékéből kell kiindulni. Ebben az esetben azt, hogy a lakottság az ingatlan beköltözhető értékét mennyiben csökkenti, az ingatlanforgalomban kialakult szempontok és arányok körültekintő értékelésével kell meghatározni [Ptk. 177., 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 2. §, 8. § (1) bek., 9-11. §, PK 431. sz.].


BH1979. 65. II. A kisajátítási jogszabályok rendelkezéseit úgy kell értelmezni és alkalmazni, hogy ez biztosítsa a társadalmi és az egyéni érdek összhangját [Ptk. 172. §*, 1976. évi 24. sz. tvr. 2. §]. *Az 1977. évi IV. törvénnyel módosított Ptk, új szövegében: 177. §. A felperes 1971-ben ajándékozási szerződéssel szerezte meg a perbeli 203. n=öl terjedelmű beltelki ingatlant. Az alperes kérelmére az államigazgatási hatóság jogerős határozatával az ingatlant kisajátította és 97 230 Ft kártalanítást állapított meg.


BH1978. 281. Ha a tulajdonos az ingatlan tulajdonát házastársi közös vagyon megszüntetése címén szerezte, a kisajátítási kártalanításra vonatkozó jogszabályok alkalmazása szempontjából a házastársak közös szerzésének időpontját kell az 1976. évi 24. számú törvényerejű rendelet 10. §-ának (4) bekezdésében meghatározott tíz éves határidő számítása szempontjából a szerzés időpontjának tekinteni [Ptk. 172. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 10. § (4) bek., 2. §].


Tvr. 3. § ((Megállapította: 1990. évi XXII. tv. 24. §.)) (1) Az ingatlan tulajdonjogát kisajátítással akkor lehet megszerezni, ha az adásvétel útján nem lehetséges.

(2) ((Beiktatta: 1993. évi XCIV. tv. 1. §.)) Az adásvételi szerződés megkötését különösen abban az esetben kell meghiúsultnak tekinteni, ha

(3) ((Megállapította: 1991. évi XX. tv. 51. §, újraszámozta: 1993. évi XCIV. tv. 1. §.)) A kisajátítással az ingatlan az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonába kerül.


EBH2003. 997. II. A magyar állam kisajátítás helyett adásvétellel is megszerezhette a védett természeti területek tulajdonjogát [Ptk. 117. § (1) bek., 1976. évi 24. tvr. 3. §, 1995. évi XCIII. tv. 1. §].


BH2004. 162. A mezőgazdasági szövetkezet közös használatában álló védett természeti területnek minősülő földrészlet tulajdonjogát az állam kisajátítás helyett adásvétellel is megszerezheti (1995. évi XCIII. tv. 1-4. §, Ptk. 117. §, 1976. évi 24. tvr. 3. §).

Közérdekű célok; a kisajátítás módja

Tvr. 4. § (1) Ingatlant kisajátítani az alábbi célokra lehet:

(2) ((Hat. kiv. h.: 1990. évi XXII. tv. 29. §.))


BH2002. 206. A kisajátítás közérdekű célja már nem állapítható meg, ha a véderdő céljára történő kisajátítás elrendelését követően lényeges változások következtek be [Alkotmány 13. § (2) bek., 1976. 24 tvr. (Ktvr.) 1. §, 4. §, 1957. évi IV. tv. (Áe.) 72. §].


BH1980. 163. Nincs helye igénybevételnek, hanem kisajátítási eljárást kell lefolytatni akkor, ha a teleknek a közút céljára szükséges részein épület vagy épületrész áll. Nem lehet tehát az igénybevétel esetére megállapított kártalanítási korlátozást a kisajátítással kapcsolatban alkalmazni akkor sem, ha a kisajátítás közút létesítése, bővítése vagy szabályozása céljából történik [Ptk. 178. §, 1964. évi III. tv. 17. §. (1) és (3) bek., 1976. évi 24. sz. tvr. 4. § (1) bek. f) pont].


BH1978. 517. Öt évnél hosszabb idő óta építési tilalom alatt álló ingatlannak a cseretelekre jogosult tulajdonos kérelme alapján történő kisajátítása esetén az építési tilalom értékcsökkentő tényezőként nem értékelhető [1976. évi 24. sz. tvr. 4. § (1) bek. n) pont, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 7. § (1) bek., 31. §, 1964. évi III. tv. 13. §, 10/1977. (I. 28.) ÉVM sz. r. 6. § (1) bek.].


R. 2. § (1) ((Hat. kiv. h.: 36/2002. (III. 7.) Korm. r. 20. § (3) a).))

(2) ((Hat. kiv. h.: 44/1990. (III. 13.) MT r. 11. §))

(3) ((Megállapította: 54/1982. (X. 18.) MT r. 1. § (2).)) A volt tulajdonosnak - a kisajátítási tárgyalás befejezéséig - előterjesztett kérelmére a kisajátítást kérőt a határozatban az alábbiakra kell kötelezni:

(4) ((Beiktatta: 54/1982. (X. 18.) MT r. 1. § (2), korábbi második mondatot hat. kiv. h.: 44/1990. (III. 13.) Korm. r. 11. §.)) A volt tulajdonost a (3) bekezdésben említett jogára a kisajátítási tárgyalás kitűzésekor figyelmeztetni kell.

(5) ((Újraszámozta: 54/1982. (X. 18.) MT r. 1. § (2).)) A lakásépítés akkor tekintendő munkáltatói támogatással megvalósulónak, ha a munkáltató az építésben résztvevők több mint 50%-a részére legalább a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség 10%-ának megfelelő kölcsöntámogatást nyújt.


R. 3. § (1) Bányászati létesítmény elhelyezése céljára [1960. évi III. tv. 46. § (3) bekezdés] akkor lehet ingatlant kisajátítani, ha a kívánt cél bányaszolgalom alapításával nem érhető el.

(2) Bányászat céljára helye van kisajátításnak akkor is, ha a bányászati tevékenység vagy a bányászati létesítmények az ingatlan rendeltetésszerű használhatóságát megszüntették vagy súlyosan akadályozzák, továbbá, ha a bányavállalatnak az ingatlanra tartósan szüksége van.


R. 4. § (1) ((Hat. kiv. h.: 36/2002. (III. 7.) Korm. r. 20. § (3) a).))

(2) Posta és távközlés céljára postai és távközlési létesítmények, ezek berendezéseinek és tartozékainak elhelyezése érdekében van helye kisajátításnak (1964. évi II. tv. 16. §).

(3) Villamosműhöz tartozó átalakító és kapcsoló berendezés, valamint vezetékek és tartószerkezeteik céljára akkor van helye kisajátításnak, ha az ingatlanon nem lehet használati vagy vezetékjogot (1962. évi IV. tv. 7. és 9. §) létesíteni.

(4) Ha a vízügyi feladatok ellátásához szükséges jelek és létesítmények az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszüntetik, vagy lényegesen akadályozzák, a tulajdonos kérheti az ingatlan kisajátítását [32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 55. § (3) bekezdés].


R. 5. § (1) Műemléket műemlékvédelem céljára csak akkor lehet kisajátítani, ha a tulajdonos a fenntartással kapcsolatos kötelezettségeinek felszólítás ellenére nem tett eleget és ezzel a műemlék épségét, jellegét vagy zavartalan érvényesülését veszélyezteti, továbbá, ha a műemlék fenntartása a tulajdonosnál nem biztosítható.

(2) Műemlékvédelem céljára az illetékes műemléki hatóság kérhet kisajátítást.


R. 6. § (1) Természetvédelem céljára az illetékes természetvédelmi hatóság kérhet kisajátítást.

(2) Véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés céljára akkor van helye kisajátításnak, ha az erdőtelepítés (fásítás) a tulajdonos közreműködésével eredményesen nem valósítható meg, vagy aránytalanul nagy költséggel járna.


R. 7. § ((Hat. kiv. h.: 36/2002. (III. 7.) Korm. r. 20. § (3) a).))


BH1978. 517. Öt évnél hosszabb idő óta építési tilalom alatt álló ingatlannak a cseretelekre jogosult tulajdonos kérelme alapján történő kisajátítása esetén az építési tilalom értékcsökkentő tényezőként nem értékelhető [1976. évi 24. sz. tvr. 4. § (1) bek. n) pont, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 7. § (1) bek., 31. §, 1964. évi III. tv. 13. §, 10/1977. (I. 28.) ÉVM sz. r. 6. § (1) bek.].


R. 8. § ((Hat. kiv. h.: 44/1990. (III. 13.) MT. r. 11. §.))


Tvr. 5. § Az ingatlan egy része is kisajátítható. A tulajdonos kérelmére azonban az egész ingatlant kell kisajátítani, ha az ingatlan egy részének kisajátítása következtében

a) az ingatlan visszamaradó része eredeti céljára használhatatlanná válik,

b) belterületi be nem épített ingatlan visszamaradó része a helyben előírt legkisebb teleknagyságot nem éri el, vagy

c) az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik.


R. 9. § Nincs helye az egész ingatlan kisajátításának, ha a kisajátítást kérő a szomszédos ingatlanból a visszamaradó ingatlannak olyan kiegészítését ajánlja fel, hogy az eredeti céljának megfelelően használható lesz, az előírt legkisebb teleknagyságot eléri, illetőleg a jog vagy a foglalkozás gyakorlása számottevő költségtöbblet nélkül lehetővé válik. Az említett feltételeknek megfelelő terület elfogadása kötelező.


R. 10. § (1) ((Hat. kiv. h.: 26/1987. (VII. 30.) MT r. 105. § (1).))

(2) Az egész ingatlan kisajátítását a határozat jogerőre emelkedéséig, illetve a Tvr. 5. §-ában meghatározott feltételek bekövetkezésének tudomására jutásától számított három hónapon belül lehet kérni.

Az ingatlanra vonatkozó jogok rendezése

Tvr. 6. § ((Megállapította: 1991. évi XX. tv. 53. §.)) Az állam, illetőleg az önkormányzat - ha e törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik - a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével az ingatlan tehermentes tulajdonjogát szerzi meg.


EBH2002. 819. Az egyszerűsített kisajátítási terv alapján kisajátított ingatlan tulajdonjogát az állam megszerezte. Újabb kisajátításra az állam tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez nincs szükség [1976. évi 24. tvr. 6. §, 23. §, 1959. évi IV. tv. 120. §, 33/1976. (XI. 5.) MT r. 43. §].


BH2004. 127. A kisajátítást kérő birtokbalépésének nem akadálya a többletkártalanítás iránt folyamatban lévő per (1976. évi 24. tvr. 6. §).


BH2001. 304. A már kisajátított ingatlan ismételt kisajátítására nincs lehetőség (1976. évi 24. tvr. 6. §).

BH1994. 393. I. Az állam, illetőleg az önkormányzat a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát; ez a rendelkezés az egyszerűsített terv alapján hozott határozatra is vonatkozik, függetlenül attól, hogy a tulajdonos változását az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték-e [1976. évi 24. tvr. 6. §, Ptk. 116. § (1) bek.].


BH1985. 18. A kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével megszűnik a volt tulajdonos és a bérlő közötti jogviszony. A bérlőnek az ezt követő időben történő halála már nem hat ki a kettőjük jogviszonyára. A bérlő halála kizárólag a kisajátítást kérő és a bérlő közötti jogviszonyban hoz változást annyiban, hogy ha a bérlő halála után nem maradt olyan személy, aki a bérleti jogviszony folytatására jogosult, a kisajátítást kérőnek a cserelakás biztosítási kötelezettsége megszűnik [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 6. §, 10. § (2) bek., 15. § (4) bek.].


Tvr. 7. § (1) Pénzbeli kártalanítás esetén a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok és az ingatlanra bejegyzett tények - a (4) bekezdésben felsoroltak kivételével - megszűnnek.

(2) Ha a kártalanítás részben vagy egészben csereingatlannal történik, a kisajátított ingatlanra vonatkozó jogok - a (3) és a (4) bekezdésben felsoroltak kivételével - a csereingatlanra szállnak át.

(3) A bérleti, a haszonbérleti, a haszonélvezeti jogot és a használat jogát csak a jogosult kérelmére kell a csereingatlanra átvinni; a lakásra és a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti jog a csereingatlanra nem vihető át.

(4) A telki szolgalom, továbbá a jogszabályon alapuló szolgalom, vezetékjog és más használati jog, valamint tulajdoni korlátozás tekintetében szükség szerint kell rendelkezni.


BH1983. 355. Pénzbeli kártalanítás esetén a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok és az ingatlanra bejegyzett tények - a jogszabályban meghatározott kivételekkel (pl. telki szolgalom, jogszabályon alapuló szolgalom) - megszűnnek. Nem tekinthető ilyen kivételnek a szerződésen alapuló, de az ingatlannyilvántartásba be nem jegyzett telki szolgalom [1976. évi 24. sz. tvr. 7. § (1) és (4) bek., Ptk. 167. §, 168. § (1) bek., 158. § (1) bek.].


R. 11. § (1) A határozatban kell rendelkezni:

(2) ((A korábbi második mondatot hat. kiv. h.: 1981. évi 25. tvr. 24. §.)) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a határozathozatal előtt az érdekelteket meg kell hallgatni.

(3) Ha a bérleti, haszonbérleti, haszonélvezeti jog, illetőleg a használat jogának átvitelét a csereingatlanra az erre jogosult - legkésőbb a tárgyalás befejezéséig - nem kéri, a jog megszűnik és a volt jogosult részére a Tvr. 15. §-a szerint kártalanítás jár. Erre a jogosultat a tárgyaláson figyelmeztetni kell.

(4) ((Hat. kiv. h.: 1981. évi 25. tvr. 24. §.))


R. 12. § (1) A bérlő és a haszonbérlő az ingatlan egy részének kisajátítása esetében a jogviszony megszüntetését vagy a bér (egyéb ellenérték) mérséklését kezdeményezheti; az ügyfelek között ezzel kapcsolatban keletkezett vitában a bíróság dönt.

(2) Ha az ingatlan egy részének kisajátítása folytán lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség szűnt meg, a Tvr. 15. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Kártalanítás

Tvr. 8. § (1) ((Hat. kiv. h.: 1992. évi XII. tv. 1. §.))

(2) A kártalanítást csereingatlannal, pénzben vagy mindkettővel lehet nyújtani.


BH2003. 441. A kisajátítási többletkártalanítást megállapító ítélet rendelkező része (1952. évi III. Tv. 177., 220., 252., §, 1976. évi 24. tvr. 5., 8. §)


BH2002. 406. Ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonos részére kisajátítási kártalanítás teljesítéseként értékpapírt nem lehet bírósági letétbe helyezni [Ptk. 287. § (1) bek., 1990. évi XXII. tv.-nyel módosított 1976. évi 24. tvr. 8. § (2) bek., 1996. évi CXI. tv. (Épt.) 3. § (2) bek. 8. és 11. pontja, 87. § (2) és (4) bek., 11/1974. (XII. 17.) IM r. 1. § (2) bek., 9. §, 13. §, 21/1976. (IX. 5.) PM r. 1. § (1) és (2) bek., 6. § a) pont].


BH1990. 177. A forgalmi érték vizsgálatának szempontjai a kisajátítási kártalanítás összegének megállapításánál [Ptk. 177. § (2) bek., 1976. évi 24. tvr. 2. §, 8. § (1) bek., 9-11. §].


BH1984. 399. A kisajátított ingatlan lakott értékét elsősorban hasonló adottságú, összehasonlításra alkalmas lakott ingatlanok forgalmi adataival összehasonlítva kell megállapítani. Ha lakott ingatlanra vonatkozó megfelelő összehasonlító adatok nem szerezhetők be, a lakott érték megállapításánál az ingatlan beköltözhető értékéből kell kiindulni. Ebben az esetben azt, hogy a lakottság az ingatlan beköltözhető értékét mennyiben csökkenti, az ingatlanforgalomban kialakult szempontok és arányok körültekintő értékelésével kell meghatározni [Ptk. 177., 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 2. §, 8. § (1) bek., 9-11. §, PK 431. sz.].


BH1983. 356. I. A kisajátítási kártalanítási összeg megállapításánál nem lehet helye az egymás melletti ugyanazon tulajdonosok tulajdonában levő ingatlanok egybefoglalásának és egységes értékelésének [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8-11. §].


BH1983. 115. II. Az ingatlannyilvántartásba különállóként bejegyzett kisajátított ingatlanokat külön-külön kell értékelni akkor is, ha azokat a tulajdonos egységesen hasznosította [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8-9. § 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 13. §].


BH1982. 283. Közös tulajdonban levő, de a tulajdonostársak által megosztottan használt ingatlan kisajátítása esetén a kártalanítási összeg meghatározásánál az egyes tulajdonostársak által kizárólagosan birtokolt ingatlanrészek tulajdonságait, az értékelésük szempontjából jelentős tényezőket az ingatlanrészek szerint elkülönítetten kell vizsgálni, de az egész ingatlanra egységesen jellemző tényezőket is figyelembe kell venni [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8. § (1) bek., 9. § (1) és (3) bek., 10. § (2) és (4) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r 13. § (1) és (2) bek., 17. §].


BH1979. 316. Kártalanításként a kisajátított ingatlan (épület) értéke, nem pedig a helyette létesítendő épület újraelőállítási költsége jár a volt tulajdonos részére. Az üzemátszervezés és üzemáttelepítés költsége nem azonosítható az üzem céljára szolgáló másik épület átalakítási, építési költségeivel [Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8. §, 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 26. §].


BH1979. 207. II. Többi ingatlan kisajátítása esetében ezek értékét külön-külön kell a kisajátítási jogszabályban meghatározott tényezők mérlegelésével megállapítani. [Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz tvr. 8. § (1) bek., 9-11. §].


BH1979. 65. I. Ha a tulajdonos a kisajátított ingatlant a kisajátítást megelőző tíz éven belül szerezte, a szerzéskori érték önmagában nem határozza meg a kártalanítási összeget, hanem azt csak - mint jelentősége nem az időmulásától is függő tényezőt - figyelembe kell venni a kártalanítási összeg meghatározásánál [Ptk. 172. §*, 1976. évi 24. sz. tvr. 8. § (1) bek., 10. § (4) bek.].


Tvr. 9. § ((Hat. kiv. h.: 1992. évi XII. tv. 1. §.))


BH1990. 177. A forgalmi érték vizsgálatának szempontjai a kisajátítási kártalanítás összegének megállapításánál [Ptk. 177. § (2) bek., 1976. évi 24. tvr. 2. §, 8. § (1) bek., 9-11. §].


BH1984. 399. A kisajátított ingatlan lakott értékét elsősorban hasonló adottságú, összehasonlításra alkalmas lakott ingatlanok forgalmi adataival összehasonlítva kell megállapítani. Ha lakott ingatlanra vonatkozó megfelelő összehasonlító adatok nem szerezhetők be, a lakott érték megállapításánál az ingatlan beköltözhető értékéből kell kiindulni. Ebben az esetben azt, hogy a lakottság az ingatlan beköltözhető értékét mennyiben csökkenti, az ingatlanforgalomban kialakult szempontok és arányok körültekintő értékelésével kell meghatározni [Ptk. 177., 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 2. §, 8. § (1) bek., 9-11. §, PK 431. sz.].


BH1983. 356. I. A kisajátítási kártalanítási összeg megállapításánál nem lehet helye az egymás melletti ugyanazon tulajdonosok tulajdonában levő ingatlanok egybefoglalásának és egységes értékelésének [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8-11. §].


BH1983. 277. A kisajátítási kártalanítás összegének megállapításánál a közmű létesítési költségeihez történő hozzájárulásnak minősül a közmű építésével kapcsolatban végzett jelentősebb értékű társadalmi munka [Ptk. 177. § (2) bek., 1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (5) bek.].


BH1983. 115. II. Az ingatlannyilvántartásba különállóként bejegyzett kisajátított ingatlanokat külön-külön kell értékelni akkor is, ha azokat a tulajdonos egységesen hasznosította [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8-9. § 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 13. §].


BH1982. 283. Közös tulajdonban levő, de a tulajdonostársak által megosztottan használt ingatlan kisajátítása esetén a kártalanítási összeg meghatározásánál az egyes tulajdonostársak által kizárólagosan birtokolt ingatlanrészek tulajdonságait, az értékelésük szempontjából jelentős tényezőket az ingatlanrészek szerint elkülönítetten kell vizsgálni, de az egész ingatlanra egységesen jellemző tényezőket is figyelembe kell venni [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8. § (1) bek., 9. § (1) és (3) bek., 10. § (2) és (4) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r 13. § (1) és (2) bek., 17. §].


BH1980. 164. I. A kisajátított telek értékének megállapításánál a beépítési lehetőség szempontjából figyelembe kell venni az építési tilalmat és korlátozást is, kivéve ha azt a kisajátítási cél megvalósítása érdekében rendelték el [1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (1) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 14. § (1) bek.].


BH1979. 413. II. Ha az ingatlan méretei a beépíthetőséget érinthetik, akkor ezeket az adottságokat is megfelelően tisztázni kell [1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (1) bek.].


BH1979. 413. III. Az értékelés során az ingatlan közművesítettségét csak akkor lehet figyelembe venni, ha a közművet a tulajdonos létesítette, annak költségeihez hozzájárult, vagy a közmű a tulajdonjog megszerzésének időpontjában már megvolt [1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (5) bek.].


BH1979. 361. I. A kisajátított telek értékének megállapításánál a beépítési lehetőség szempontjából figyelembe kell venni azt az építési tilalmat és korlátozást is, amelyet nem a kisajátítási cél megvalósítása érdekében rendeltek el [1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (1) bek., 33/1977. (IX. 5.) MT sz. r. 14. § (1) bek.].


BH1979. 207. II. Többi ingatlan kisajátítása esetében ezek értékét külön-külön kell a kisajátítási jogszabályban meghatározott tényezők mérlegelésével megállapítani. [Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz tvr. 8. § (1) bek., 9-11. §].


BH1979. 178. A kisajátítási kártalanítás iránt indított perben szükséges, hogy a szakértő és a véleménye alapján a bíróság mind a kisajátított, mind pedig az összehasonlításul szolgáló ingatlanoknak a kártalanítás összege szempontjából irányadó valamennyi tényezőjét felderítse és értékelje. [1976. évi 24. sz. tvr. 9-11. §.]


BH1979. 112. I. A kisajátított ingatlan értékének megállapítása során figyelembe kell venni az évelőnövényzet értékét is [Ptk. 177 §, 1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (6) bek.].


BH1979. 64. Telek kisajátítása esetén a kártalanítási összeg meghatározásánál kiemelkedő jelentősége van a rendeltetésnek és a beépítési lehetőségnek. - A beépített ingatlan értéke nem szükségszerűen azonos az ingatlan alkotórészei (telek, lakóház, egyéb építmények stb.) értékének összegével. Az ingatlan mint egységes egész értéke az alkotó részek arányosságától, elhelyezkedésének rendjétől, használhatóságától, egymással való összefüggésének szempontjaitól is függően alakul [Ptk, 172. §*, 1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (1) és (4) bek.].


BH1978. 474. A kisajátított telek értékét valamennyi számbajövő tényező gondos mérlegelésével kell megállapítani. A kártalanításnál figyelembe kell venni a hosszabb idő - legfeljebb öt év - alatt szélesebb körben kialakult forgalmi értéket is, amelyet megfelelő számú, az értéket befolyásoló tényezők szempontjából hasonló vagy hasonlítható, pontosan megjelölt ingatlanok forgalmi adatai alapján lehet megállapítani. [1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (1) és (5) bek., 10. § (1) és (4) bek.]


BH1978. 379. I. A hosszabb idő alatt szélesebb körben kialakult forgalmi értéket az azt befolyásoló tényezők szempontjából összehasonlításra alkalmas ingatlanok konkrét forgalmi adatai alapján kell megállapítani [Ptk. 172. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (4) bek., 10-11. §, PK 24. sz.].


BH1978. 332. I. A kisajátítás során beépített ingatlan értékét a telek és az épület együttes értékére figyelemmel kell megállapítani. [Ptk. 172. § (2) bek., 1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (4) bek.]


BH1978. 244. I. Kisajátítás esetében a beépített ingatlan értékét a telek és az épület együttes értékére tekintettel kell megállapítani. Ez vonatkozik a lakottság miatti értékcsökkenés figyelembe vételére is [Ptk. 172. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (4) bek.].


BH1978. 161. Kisajátítási kártalanítási perben a megalapozott szakvéleményhez és döntéshez szükséges annak ismerete, hogy a felsorolt összehasonlító adatok közül melyik az a telek, amelyik a perbeli ingatlanhoz fekvésénél, beépíthetőségénél, területénél és egyéb jellemző tulajdonságánál fogva leginkább hasonló, mi az előnyös, illetőleg hátrányos eltérés, mert csak ezeknek az adatoknak az ismeretében és összemérése útján van módja a szakértőnek véleményt adnia; a peres feleknek és a bíróságnak pedig csak igy van módja a szakértői véleményt ellenőriznie [1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (1) bek.]


R. 13. § ((Megsemmisítette: 3/1992. (I. 23.) AB hat.))


BH1983. 115. II. Az a rendelkezés, amely szerint teleknek kell tekinteni a város (község) belterületén levő ingatlanból kisajátított terület 1500 négyzetmétert meg nem haladó részét, a kisajátítás tárgyára vonatkozóan ír elő olyan korlátozást, amelynek - eltérő rendelkezés hiányában - akkor is érvényesülnie kell, ha az ingatlan tulajdonosa nem állampolgár [33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 13. § (1) bek.]


BH1983. 115. II. Az ingatlannyilvántartásba különállóként bejegyzett kisajátított ingatlanokat külön-külön kell értékelni akkor is, ha azokat a tulajdonos egységesen hasznosította [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8-9. § 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 13. §].


BH1982. 283. Közös tulajdonban levő, de a tulajdonostársak által megosztottan használt ingatlan kisajátítása esetén a kártalanítási összeg meghatározásánál az egyes tulajdonostársak által kizárólagosan birtokolt ingatlanrészek tulajdonságait, az értékelésük szempontjából jelentős tényezőket az ingatlanrészek szerint elkülönítetten kell vizsgálni, de az egész ingatlanra egységesen jellemző tényezőket is figyelembe kell venni [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8. § (1) bek., 9. § (1) és (3) bek., 10. § (2) és (4) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r 13. § (1) és (2) bek., 17. §].


BH1979. 413. I. A város (község) belterületén lévő ingatlanból kisajátított terület 1. 500 m2-t meg nem haladó részét teleknek, az ezt meghaladó részét pedig földnek kell tekinteni. E minősítéssel kapcsolatban több ingatlan egybefoglalását a jogszabály nem teszi lehetővé [33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 13. § (1) és (3) bek.].


BH1979. 207. I. Közös tulajdonban álló ingatlan kisajátításánál az egy családhoz nem tartozó tulajdonostársak esetében külön-külön kell számításba venni a 417 négyszögöl terjedelemig telekként értékelendő területet [ Ptk. 172. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 13. §].


BH1979. 23. I. Annak a rendelkezésnek az alkalmazása körében, amely szerint teleknek kell tekinteni a város (község) belterületén levő ingatlanból kisajátított terület 1500 m2-t meg nem haladó részét, az egyes kisajátított ingatlanok egybeszámításának nincs helye [Ptk. 172. §*, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 13. § (1) bek.].


R. 14. § ((Hat. kiv. h.: 45/1992. (III. 11.) Korm. r. 1. §.))


BH1981. 404. Ha az építési tilalom, illetőleg a beépítés korlátozása a kisajátítási cél megvalósítása érdekében történt is, a beépíthetőség hiányát, illetőleg korlátozottságát a tulajdonos terhére kell figyelembe venni a kártalanítási összeg meghatározásánál akkor, ha a kisajátított ingatlan az építési tilalom, illetőleg korlátozás elrendelése előtt nem lett volna beépíthető [Ptk. 177. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 14. § (1) bek.].


BH1980. 164. I. A kisajátított telek értékének megállapításánál a beépítési lehetőség szempontjából figyelembe kell venni az építési tilalmat és korlátozást is, kivéve ha azt a kisajátítási cél megvalósítása érdekében rendelték el [1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (1) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 14. § (1) bek.].


R. 15. § (1) Nem jár kártalanítás

(2) Az (1) bekezdésben említett épületet a tulajdonos lebontathatja és anyagát elviheti.

(3) Ha a kisajátítást kérő a kisajátított épületre vagy annak tartozékaira nem tart igényt, a tulajdonos azokat az (1) bekezdésben nem említett esetekben is lebontathatja, és anyagukat elviheti. A bontási anyagnak és tartozékoknak a bontási költséggel csökkentett értékét a kártalanításból le kell vonni.

(4) A kisajátítást kérőnek a tárgyaláson nyilatkoznia kell arra vonatkozólag, hogy az épületre és annak tartozékaira igényt tart-e. Ha a kisajátítást kérő az épületre vagy annak tartozékaira nem tart igényt, a tárgyaláson a tulajdonosnak nyilatkoznia kell arról, hogy azokat lebontja és anyagukat elviszi-e, vagy kártalanításra tart igényt.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az épületnek nem minősülő építményekre, továbbá az építményrészekre is.


R. 16. § Ha a kisajátítás következtében a faállomány vagy más évelő növényzet kitermelése válik szükségessé, ezt a tulajdonos elvégezheti. Ebben az esetben a faanyag (más évelő növényzet) értékét az ingatlan értékének megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.


Tvr. 10. § (1) ((Hat. kiv. h.: 1992. évi XII. tv. 1. §.))

(2) Ha a kisajátított épületben levő lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget a tulajdonos, bérlő vagy egyéb használó használja, forgalmi értékként a lakott értéket kell figyelembe venni.

(3) A beköltözhető forgalmi értéket kell figyelembe venni, ha a kisajátított épületben levő lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget

(4) ((Hat. kiv. h.: 1990. évi XXII. tv. 29. §.))


BH1990. 177. A forgalmi érték vizsgálatának szempontjai a kisajátítási kártalanítás összegének megállapításánál [Ptk. 177. § (2) bek., 1976. évi 24. tvr. 2. §, 8. § (1) bek., 9-11. §].


BH1985. 18. A kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével megszűnik a volt tulajdonos és a bérlő közötti jogviszony. A bérlőnek az ezt követő időben történő halála már nem hat ki a kettőjük jogviszonyára. A bérlő halála kizárólag a kisajátítást kérő és a bérlő közötti jogviszonyban hoz változást annyiban, hogy ha a bérlő halála után nem maradt olyan személy, aki a bérleti jogviszony folytatására jogosult, a kisajátítást kérőnek a cserelakás biztosítási kötelezettsége megszűnik [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 6. §, 10. § (2) bek., 15. § (4) bek.].


BH1984. 445. I. A tulajdonosnak a kisajátított ingatlanért megfelelő kártalanítást kell kapnia, amelynek összegét a jogszabályban meghatározott tényezők együttes mérlegelésével kell megállapítani. Ennek során a bíróságnak arra is figyelemmel kell lennie, hogy azonos adottságú ingatlanok kisajátításáért járó kártalanítás összegének kiszámításánál azonos elvek érvényesüljenek [Ptk. 177., 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 2., 8., 10. §].


BH1984. 399. A kisajátított ingatlan lakott értékét elsősorban hasonló adottságú, összehasonlításra alkalmas lakott ingatlanok forgalmi adataival összehasonlítva kell megállapítani. Ha lakott ingatlanra vonatkozó megfelelő összehasonlító adatok nem szerezhetők be, a lakott érték megállapításánál az ingatlan beköltözhető értékéből kell kiindulni. Ebben az esetben azt, hogy a lakottság az ingatlan beköltözhető értékét mennyiben csökkenti, az ingatlanforgalomban kialakult szempontok és arányok körültekintő értékelésével kell meghatározni [Ptk. 177., 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 2. §, 8. § (1) bek., 9-11. §, PK 431. sz.].


BH1983. 356. I. A kisajátítási kártalanítási összeg megállapításánál nem lehet helye az egymás melletti ugyanazon tulajdonosok tulajdonában levő ingatlanok egybefoglalásának és egységes értékelésének [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8-11. §].


BH1982. 283. Közös tulajdonban levő, de a tulajdonostársak által megosztottan használt ingatlan kisajátítása esetén a kártalanítási összeg meghatározásánál az egyes tulajdonostársak által kizárólagosan birtokolt ingatlanrészek tulajdonságait, az értékelésük szempontjából jelentős tényezőket az ingatlanrészek szerint elkülönítetten kell vizsgálni, de az egész ingatlanra egységesen jellemző tényezőket is figyelembe kell venni [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8. § (1) bek., 9. § (1) és (3) bek., 10. § (2) és (4) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r 13. § (1) és (2) bek., 17. §].


BH1979. 264. Ha a kisajátított épületben levő lakást bérlő használja, a beköltözhető forgalmi érték figyelembevételére csak akkor kerülhet sor, ha a bérlő a cserelakásra vonatkozó igényéről lemond és pénzbeli kártalanításra sem tart igényt [1976. évi 24. sz. tvr. 10. § (2) és (3) bek.].


BH1979. 207. II. Többi ingatlan kisajátítása esetében ezek értékét külön-külön kell a kisajátítási jogszabályban meghatározott tényezők mérlegelésével megállapítani. [Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz tvr. 8. § (1) bek., 9-11. §].


BH1979. 178. A kisajátítási kártalanítás iránt indított perben szükséges, hogy a szakértő és a véleménye alapján a bíróság mind a kisajátított, mind pedig az összehasonlításul szolgáló ingatlanoknak a kártalanítás összege szempontjából irányadó valamennyi tényezőjét felderítse és értékelje. [1976. évi 24. sz. tvr. 9-11. §.]


BH1979. 66. I. Az ingatlannak a kisajátítást megelőző tíz éven belüli szerzése esetében a kártalanítási összeg meghatározásánál a szerzéskori értékét nagyobb súllyal kell figyelembe venni akkor, ha a kisajátítás a szerzés időpontját követő rövid időn belül történt [Ptk. 172. §*, 1976. évi 24. sz. tvr. 10. § (4) bek.].


BH1979. 66. II. A kisajátítási kártalanítási összeg meghatározásánál a szélesebb körben kialakult forgalmi érték megállapításának nem akadálya az, hogy időközben a házingatlant lebontották [Ptk. 172. §*, 1976. évi 24. sz. tvr. 10. § (1) bek.]. *Az 1977. évi IV. törvénnyel módosított Ptk. új szövegében: 177. §.


BH1979. 65. I. Ha a tulajdonos a kisajátított ingatlant a kisajátítást megelőző tíz éven belül szerezte, a szerzéskori érték önmagában nem határozza meg a kártalanítási összeget, hanem azt csak - mint jelentősége nem az időmulásától is függő tényezőt - figyelembe kell venni a kártalanítási összeg meghatározásánál [Ptk. 172. §*, 1976. évi 24. sz. tvr. 8. § (1) bek., 10. § (4) bek.].


BH1978. 474. A kisajátított telek értékét valamennyi számbajövő tényező gondos mérlegelésével kell megállapítani. A kártalanításnál figyelembe kell venni a hosszabb idő - legfeljebb öt év - alatt szélesebb körben kialakult forgalmi értéket is, amelyet megfelelő számú, az értéket befolyásoló tényezők szempontjából hasonló vagy hasonlítható, pontosan megjelölt ingatlanok forgalmi adatai alapján lehet megállapítani. [1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (1) és (5) bek., 10. § (1) és (4) bek.]


BH1978. 473. A telek és az épület értékét a jogszabályban felsorolt tényezők alapján, a beépített ingatlan értékét pedig a telek és az épület (egyéb építmény) együttes értékére figyelemmel kell megállapítani. - A megfelelő kártalanítás megállapításánál nem a pillanatnyi és esetleg helyi konjunkturális viszonyok a döntőek, hanem a jogszabályban felsorolt együttesen mérlegelendő tényezők [Ptk. 172. § (2) bek., 1976. évi 24. sz. tvr. 9. és 10. §].


BH1978. 380. II. A kisajátított ingatlan forgalmi értékének megállapításánál a bíróság csak akkor tudja ellenőrizni és mérlegelni a szakértői véleményt, ha az összehasonlítás céljából figyelembe vett ingatlanok jellemző tulajdonságait is ismeri [Ptk. 172. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 10. § (1) bek., Pp. 182. §].


BH1978. 379. I. A hosszabb idő alatt szélesebb körben kialakult forgalmi értéket az azt befolyásoló tényezők szempontjából összehasonlításra alkalmas ingatlanok konkrét forgalmi adatai alapján kell megállapítani [Ptk. 172. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (4) bek., 10-11. §, PK 24. sz.].


BH1978. 333. I. Ha a tulajdonos az ingatlant a kisajátítást megelőző tíz éven belül szerezte, a szerzéskori értéket a kártalanítási összeg meghatározásánál csupán az értékelés egyik szempontjaként kell figyelembe venni. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a tíz éven belüli szerzés a kisajátítás időpontjához képest mikor történt, mert minél távolabb esik egymástól a két időpont; a szerzéskori érték jelentősége ehhez képest csökken. [Ptk. 172. §, 1976. évi 24. sz. tvr., 10. § (4) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 17. §].


BH1978. 332. II. A hosszabb idő alatt szélesebb körben kialakult forgalmi érték figyelembe vétele végett a hasonló házasingatlanok forgalmi értékét fel kell deríteni [1976. évi 24. sz. tvr. 10. § (1) bek.]

BH1978. 281. Ha a tulajdonos az ingatlan tulajdonát házastársi közös vagyon megszüntetése címén szerezte, a kisajátítási kártalanításra vonatkozó jogszabályok alkalmazása szempontjából a házastársak közös szerzésének időpontját kell az 1976. évi 24. számú törvényerejű rendelet 10. §-ának (4) bekezdésében meghatározott tíz éves határidő számítása szempontjából a szerzés időpontjának tekinteni [Ptk. 172. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 10. § (4) bek., 2. §].


R. 17. § ((Hat. kiv. h.: 44/1990. (III. 13.) MT r. 11. §.))


BH1982. 283. Közös tulajdonban levő, de a tulajdonostársak által megosztottan használt ingatlan kisajátítása esetén a kártalanítási összeg meghatározásánál az egyes tulajdonostársak által kizárólagosan birtokolt ingatlanrészek tulajdonságait, az értékelésük szempontjából jelentős tényezőket az ingatlanrészek szerint elkülönítetten kell vizsgálni, de az egész ingatlanra egységesen jellemző tényezőket is figyelembe kell venni [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8. § (1) bek., 9. § (1) és (3) bek., 10. § (2) és (4) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r 13. § (1) és (2) bek., 17. §].


BH1978. 333. I. Ha a tulajdonos az ingatlant a kisajátítást megelőző tíz éven belül szerezte, a szerzéskori értéket a kártalanítási összeg meghatározásánál csupán az értékelés egyik szempontjaként kell figyelembe venni. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a tíz éven belüli szerzés a kisajátítás időpontjához képest mikor történt, mert minél távolabb esik egymástól a két időpont; a szerzéskori érték jelentősége ehhez képest csökken. [Ptk. 172. §, 1976. évi 24. sz. tvr., 10. § (4) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 17. §].


BH1978. 243. II. Törekedni kell arra, hogy azonos területen történt kisajátítás esetében a volt tulajdonosok arányos kártalanításban részesüljenek. [Ptk. 172. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8-10., 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 13., 17. §, Pp. 3., 182. §].


Tvr. 11-12. § ((Hat. kiv. h.: 1990. évi XXII. tv. 29. §.))


BH1990. 177. A forgalmi érték vizsgálatának szempontjai a kisajátítási kártalanítás összegének megállapításánál [Ptk. 177. § (2) bek., 1976. évi 24. tvr. 2. §, 8. § (1) bek., 9-11. §].


BH1984. 399. A kisajátított ingatlan lakott értékét elsősorban hasonló adottságú, összehasonlításra alkalmas lakott ingatlanok forgalmi adataival összehasonlítva kell megállapítani. Ha lakott ingatlanra vonatkozó megfelelő összehasonlító adatok nem szerezhetők be, a lakott érték megállapításánál az ingatlan beköltözhető értékéből kell kiindulni. Ebben az esetben azt, hogy a lakottság az ingatlan beköltözhető értékét mennyiben csökkenti, az ingatlanforgalomban kialakult szempontok és arányok körültekintő értékelésével kell meghatározni [Ptk. 177., 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 2. §, 8. § (1) bek., 9-11. §, PK 431. sz.].


BH1983. 356. I. A kisajátítási kártalanítási összeg megállapításánál nem lehet helye az egymás melletti ugyanazon tulajdonosok tulajdonában levő ingatlanok egybefoglalásának és egységes értékelésének [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8-11. §].


BH1979. 207. II. Többi ingatlan kisajátítása esetében ezek értékét külön-külön kell a kisajátítási jogszabályban meghatározott tényezők mérlegelésével megállapítani. [Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz tvr. 8. § (1) bek., 9-11. §].


BH1979. 178. A kisajátítási kártalanítás iránt indított perben szükséges, hogy a szakértő és a véleménye alapján a bíróság mind a kisajátított, mind pedig az összehasonlításul szolgáló ingatlanoknak a kártalanítás összege szempontjából irányadó valamennyi tényezőjét felderítse és értékelje. [1976. évi 24. sz. tvr. 9-11. §.]


BH1979. 113. Ha a tulajdonosok a részükre biztosított tanácsi értékesítésű lakást az állami támogatást tartalmazó áron szerezték meg, a kisajátítási kártalanítási összeg meghatározásánál - a csereingatlanra vonatkozó szabályok figyelembevételével történő érték megállapítása során - az állami támogatás összegét a terhükre kell elszámolni. - A csereingatlan értékelésénél figyelembe kell venni azokat az elidegenítési korlátozásokat is, amelyek a forgalomban kialakult értéket kedvezőtlenül befolyásolják [ Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 11. § a) pont, 13. § (2) bek., 11/1974. (IV. 10.) PM-ÉVM sz. r.].


BH1978. 379. I. A hosszabb idő alatt szélesebb körben kialakult forgalmi értéket az azt befolyásoló tényezők szempontjából összehasonlításra alkalmas ingatlanok konkrét forgalmi adatai alapján kell megállapítani [Ptk. 172. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (4) bek., 10-11. §, PK 24. sz.].


BH1983. 115. I. Az a szabály, amely szerint a személyi tulajdon mértékét meghaladó ingatlanokért járó kisajátítási kártalanítást ötven százalékkal csökkenteni kell, nem alkalmazható akkor, ha a tulajdonost a kisajátított ingatlanok tekintetében nem terheli elidegenítési kötelezettség [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 12. § (1) bek.].


Tvr. 13. § (1) Csereingatlannal történhet a kártalanítás, ha abban a tulajdonos és a kisajátítást kérő megegyezik.

(2) A csereingatlan értékét a 9-11. § rendelkezései szerint kell megállapítani.

(3) Ha a csereingatlan értéke nagyobb, mint a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás, a különbözetet a tulajdonos köteles megfizetni. A különbözet megfizetése alól - jogszabályban meghatározott esetekben és mértékben - mentesítés, továbbá fizetési kedvezmény adható.

(4) Ha a csereingatlan értéke kisebb a kisajátított ingatlanért járó kártalanításnál, a tulajdonos részére a különbözetnek megfelelő pénzbeli kártalanítás jár.


EBH2001. 611. Csereingatlannal történt kártalanításhoz a kisajátítást kérő és a kisajátított ingatlan tulajdonosának megállapodása szükséges (1976. évi 24. tvr. 13. §, 15. §).


BH1980. 85. Ha a kisajátított ingatlan tulajdonosának elhelyezése tanácsi értékesítésű lakás biztosításával történik, a kártalanítás megállapításánál a csereingatlannal történő kártalanítás szabályait kell alkalmazni. A két ingatlan értéke közötti különbözet kiszámításánál azonban figyelembe kell venni, hogy a tanácsi értékesítésű lakás biztosítása nam a kisajátítási eljárásban kötött egyezség alapján történt, hanem a tulajdonos az ingatlan tulajdonjogát az Országos Takarékpénztárral kötött adásvételi szerződés alapján szerezte meg [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 13. §].


BH1979. 113. Ha a tulajdonosok a részükre biztosított tanácsi értékesítésű lakást az állami támogatást tartalmazó áron szerezték meg, a kisajátítási kártalanítási összeg meghatározásánál - a csereingatlanra vonatkozó szabályok figyelembevételével történő érték megállapítása során - az állami támogatás összegét a terhükre kell elszámolni. - A csereingatlan értékelésénél figyelembe kell venni azokat az elidegenítési korlátozásokat is, amelyek a forgalomban kialakult értéket kedvezőtlenül befolyásolják [ Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 11. § a) pont, 13. § (2) bek., 11/1974. (IV. 10.) PM-ÉVM sz. r.].


R. 18. § (1) ((Hat. kiv. h.: 44/1990. (III. 13.) MT r. 11. §.))

(2) A Tvr. 13. §-ának (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha a részben kisajátított ingatlan kiegészítése céljára felajánlott terület értéke és a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás összege különböző. A felajánlott terület értékét a Tvr. 9-11. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazásával kell megállapítani.


Tvr. 14. § (1) A kisajátított ingatlanért járó kártalanítás a tulajdonost illeti meg.

(2)-(3) ((Hat. kiv. h.: 1992. évi XII. tv. 1. §.))


BH1983. 356. II. A kötelmi jogosult érvényesítheti a kisajátítást kérővel szemben a még ki nem fizetett vagy az államigazgatási határozatban megállapított összeget meghaladó kártalanítási igényét. Ez utóbbi esetben azonban az igény érvényesítésének az is feltétele, hogy a tulajdonos a kötelmi jogosultnak az ingatlanra vonatkozó igényeit elismerje [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 14. § (1) bek., PK 26. sz.].


BH1978. 380. I. Kisajátítási kártalanítással kapcsolatban a kötelmi jogosultnak az ingatlanra vonatkozó tulajdoni igényét a bíróság csak akkor veheti figyelembe, ha azt a tulajdonos elismeri [1976. évi 24. sz. tvr. 14. § (1) bek., PK 26. sz.].


Tvr. 15. § (1) A kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok megszűnése miatt keletkezett kárt, illetőleg a megszűnt jogok értékét a jogosult részére meg kell téríteni.

(2) A földhasználati jogot ingyenesen megszerző használó részére a telekért, illetőleg a földért kártalanítás nem jár. A telek, illetőleg a föld értékét növelő munkák ellenértékét azonban a földhasználó részére meg kell téríteni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés alapján járó kártalanítást az ingatlanért járó kártalanításnál figyelembe kell venni.

(4) ((Megállapította: 1993. évi LXXVIII. tv. 95. § (8).)) A kisajátított épületben lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség használója részére a kisajátítást kérő köteles megfelelő cserelakást (cserehelyiséget) biztosítani. A cserelakás megfelelőségének megállapításánál a lakások és helyiségek bérletéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A cserehelyiség akkor megfelelő, ha a tevékenység hasonló körülmények között történő folytatására alkalmas.


KK 30. szám

A haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan kisajátítása esetén - ha a tulajdonos pénzbeli kártalanításban részesül - a megszűnt haszonélvezeti jog értékét az eset összes körülményének gondos mérlegelésével kell meghatározni. Ennek során különösen figyelembe kell venni a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan jellegét, a haszonélvezeti jog gyakorlásának módját, a jogosult személyi körülményeit, a hasznosítás lehetőségeit és a hasznosítással elérhető anyagi előnyöket, továbbá a haszonélvezeti jognak az ingatlan forgalmi értékére gyakorolt hatását.


EBH2001. 611. Csereingatlannal történt kártalanításhoz a kisajátítást kérő és a kisajátított ingatlan tulajdonosának megállapodása szükséges (1976. évi 24. tvr. 13. §, 15. §).


BH1985. 18. A kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével megszűnik a volt tulajdonos és a bérlő közötti jogviszony. A bérlőnek az ezt követő időben történő halála már nem hat ki a kettőjük jogviszonyára. A bérlő halála kizárólag a kisajátítást kérő és a bérlő közötti jogviszonyban hoz változást annyiban, hogy ha a bérlő halála után nem maradt olyan személy, aki a bérleti jogviszony folytatására jogosult, a kisajátítást kérőnek a cserelakás biztosítási kötelezettsége megszűnik [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 6. §, 10. § (2) bek., 15. § (4) bek.].


BH1983. 405. II. Kisajátítás esetén a megszűnt haszonélvezeti jog értékét nem az illetékekről szóló jogszabályi rendelkezések szerint kell meghatározni, hanem mérlegelni kell az az eset összes körülményeit, figyelembe kell venni különösen a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan jellegét, a haszonélvezeti jog gyakorlásának módját, a jogosult személyi körülményeit, a hasznosítás lehetőségeit, a hasznosítással elérhető anyagi előnyt, a haszonélvezeti jognak az ingatlan forgalmi értékére gyakorolt hatását [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 15. §, PK 365. sz.].


BH1979. 265. Haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan kisajátítása esetében a haszonélvezeti jog megszüntetéséért járó kártalanítás összegét nem a Ptk. öröklési jogi szabályainak alkalmazásával, hanem a Legfelsőbb Bíróságnak a PK 405. számú állásfoglalással módosított PK 365. számú állásfoglalásában adott iránymutatás szerint kell meghatározni [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 15. §, PK 365. sz.].


Tvr. 15/A. § ((Beiktatta: 1993. évi LXXVIII. tv. 95. § (9).)) Ha az ingatlant önkormányzati célra sajátítják ki, a használó részére - a kisajátítást kérővel való megegyezése hiányában - cserelakásként önkormányzati bérlakást kell adni.


Tvr. 15/B. § (1)
((Beiktatta: 1993. évi LXXVIII. tv. 95. § (9).)) A kisajátításra kerülő épületben lévő lakás használója részére nem kell cserelakást adni, ha

(2) A kisajátításra kerülő épületben lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség használója részére nem kell cserehelyiséget adni, ha a használó

(3) Ha a kisajátított épületben lévő lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget nem a tulajdonos használja és az (1) bekezdés a)-b) pontjai alapján cserelakást, vagy a (2) bekezdés a)-c) pontjai alapján cserehelyiséget nem kell adni, a használó részére pénzbeli kártalanítás jár.

(4) A pénzbeli kártalanítás összegében a felek megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában a kisajátított épületben lévő lakásra megállapítható pénzbeli kártalanítás összege legalább az önkormányzat rendelete alapján - a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetében - az önkormányzati lakásra meghatározott pénzbeli térítés mértékének megfelelő összeg.

(5) ((Beiktatta: 1997. évi LIV. tv. 61. § (1).)) Műemlék kisajátítása esetén a pénzbeli kártalanítás összegének megállapításakor a műemlék fenntartására, illetve helyreállítására a kisajátítási eljárás megindítását megelőző öt évben adott költségvetési támogatások összegét olyan arányban kell csökkentő tényezőként figyelembe venni, amilyen arányban az a műemlék forgalmi értékére hatással volt. A költségvetési támogatások közé kell számítani a Központi Környezetvédelmi Alapból kapott összegeket is.


R. 19-24. § ((Hat. kiv. h.: 1993. évi LXXVIII. tv. 1. mell. II/i.))


BH1979. 153. I. A bíróságnak a kisajátítási kártalanítás iránt indított perben hivatalból is tisztáznia kell, hogy a kisajátított ingatlanban még benne lakó volt tulajdonos tart-e igényt cserelakásra, ha pedig nem, az ingatlant mikor üríti ki [33/1976. (X. 5.) MT sz. r. 19. § ].


BH1980. 209. A kisajátítást kérő csak a kisajátítással okozati összefüggésben felmerült, gazdaságilag és jogilag indokolt költségeket köteles megtéríteni. A tulajdonos nem támaszthat jogszerű igényt a kisajátítást kérővel szemben azon a címen, hogy lakás-használatbavételi díjat kellett fizetnie, ha erre azért került sor, mert a kisajátított ingatlanban levő lakásánál nagyobb cserelakást kapott [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 5) MT sz. r. 20. § (2) bek., 26. § d) pont].


BH1980. 15. II. Ha a volt tulajdonos kérelmére a lakásügyi hatóság a kisajátítással kapcsolatban cserelakásként a volt lakásánál nagyobb szobaszámú tanácsi bérlakást utal ki, és őt a lakásügyi hatóság a szobatöbblet ellenében a kisajátított és a kiutalt lakásra megállapított lakás-használatbavételi díj különbözetének megfizetésére kötelezi, a volt tulajdonos az ilyen címen fizetett összeget nem háríthatja át a kisajátítást kérőre. Ilyen esetben sincs szó ugyanis a kisajátítással okozati összefüggésben felmerült - a kisajátítás által okozott hátrányok kiküszöbölése végett teljesített - fizetésről [33/1976. (XI. 5.) MT sz. r. 20. § (2) bek., 1/1971. (II. 8.) ÉVM 12. r. 30. § (1) bek. a) pont].


Tvr. 16. § A kisajátítással kapcsolatos értékveszteséget és költségeket meg kell téríteni.


BH1989. 105. Ha az ingatlan egy részének kisajátítása miatt a visszamaradt ingatlanrész gazdálkodási célra alkalmatlanná válik, az ezzel összefüggésben jelentkező értékveszteséget meg kell téríteni [1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 25. § (1) bek. b) pont, PK 25. sz.].


BH1984. 400. I. A kisajátítási kártalanításra vonatkozó jogszabályok a várható termés értéke megtérítésének a feltételéül nem írják elő, hogy a tulajdonos a folyó gazdasági évben a várható termés érdekében munkát végezzen [Ptk. 177., 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 25. § (1) bek. a) pont].


BH1982. 139. Nem jár kártalanítás a kisajátított ingatlanon folytatott jövedelemszerző tevékenység lehetőségének megszűnése miatt [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 6.) MT sz. r. 25. § (1) bek. a) pont].


BH1982. 5. Nincs helye a kisajátítással kapcsolatos költség megítélésének azon az alapon, hogy a tulajdonos az állatállománynak takarmányozásához szükséges terményt a kisajátított ingatlanrészen termelte meg, s a kisajátítás miatt a terményeknek más helyről történő szállításával kapcsolatban a jövőben költségei merülnek fel [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 25., 26. §].


BH1981. 500. A kisajátítás mint a tulajdon és a tulajdon tárgyaihoz fűződő jogok elvonásának jogszabályi feltételekhez és az illetékes hatóság engedélyező határozatához kötött módja nem jogellenes tevékenység, ezért a kisajátítást kérő kártérítési felelőssége nem állapítható meg. A kisajátítás és az azzal kapcsolatos kártalanítás körében a kisajátítást kérőt nem lehet nem vagyoni kár megtérítésére kötelezni [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. tvr. 16. §., Ptk. 354. §].


BH1980. 209. A kisajátítást kérő csak a kisajátítással okozati összefüggésben felmerült, gazdaságilag és jogilag indokolt költségeket köteles megtéríteni. A tulajdonos nem támaszthat jogszerű igényt a kisajátítást kérővel szemben azon a címen, hogy lakás-használatbavételi díjat kellett fizetnie, ha erre azért került sor, mert a kisajátított ingatlanban levő lakásánál nagyobb cserelakást kapott [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 5) MT sz. r. 20. § (2) bek., 26. § d) pont].


BH1980. 87. Ha közút létesítése, illetőleg korszerűsítése következtében valamely ingatlan értéke csökken, a tulajdonos kártalanítási igényét a kisajátítási kártalanításra vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazásával kell elbírálni akkor is, ha az ingatlanból a közút céljára nem történt kisajátítás [1962. évi 21. sz. tvr. 4. § (2) bek., 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 25. §].


BH1980. 15. I. A kisajátítással kapcsolatban megtérítendő költségeken a kisajátítás következtében, azzal okozati összefüggésben felmerült olyan kiadásokat kell érteni, amelyek - a kártalanításra jogosultnál - a kisajátítás által okozott hátrányok kiküszöbölése végett indokoltan merültek fel. [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §].


BH1979. 414. A bíróság sem a kisajátítást kérőt, sem pedig a tulajdonost nem kötelezheti az ellenérdekű fél képviseletével a kisajátítási államigazgatási eljárásban felmerülő költségek viselésére [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 18. § (2) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 26. §, 1957. évi IV. tv. 80. § (1) bek.].


BH1979. 316. Kártalanításként a kisajátított ingatlan (épület) értéke, nem pedig a helyette létesítendő épület újraelőállítási költsége jár a volt tulajdonos részére. Az üzemátszervezés és üzemáttelepítés költsége nem azonosítható az üzem céljára szolgáló másik épület átalakítási, építési költségeivel [Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8. §, 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 26. §].


BH1979. 288. Részkisajátítás esetén értékveszteség címén a visszamaradt ingatlanrész értékcsökkenésének csak az a része ítélhető meg, amely a részkisajátítás okszerű következménye. - Részkisajátítás esetén az értékveszteség megállapításánál meg kell határozni az egész ingatlan és külön a visszamaradt ingatlanrész forgalmi értékét is. A forgalmi érték meghatározása csak összehasonlításra alkalmas ingatlanforgalmi adatok alapján történhet. [Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 25. § (1) bek. b) pont, PK 24. sz.].


BH1978. 436. Villamos vezeték létesítésével okozott kárként nemcsak a jogszabályban példálózóan kiemelt veszteséget, hanem minden olyan kárt is meg kell téríteni, amely az említett munkálatokkal összefüggően keletkezett [1962. évi IV. tv. (VET) 22. § (1) és (2) bek., 1959. évi IV. tv. XXIX.-XXXI. fej., 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 25. § (1) bek., 1/1967. (IV. 28.) NIM sz. r. 18. § (2) bek.].


BH1978. 379. II. Az értékveszteség megállapítása szempontjából vizsgálni kell azt is, hogy a visszamaradt ingatlan megfelel-e a szokásos házhelynagyságnak, s a helyi viszonyokat figyelembe véve mennyivel csökkent annak. használhatósága stb. azáltal, hogy a kert egy részét kisajátították [Ptk. 172. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, PK 24. sz.].


BH1978. 243. II. Törekedni kell arra, hogy azonos területen történt kisajátítás esetében a volt tulajdonosok arányos kártalanításban részesüljenek. [Ptk. 172. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8-10., 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 13., 17. §, Pp. 3., 182. §].


R. 25. § (1) A kisajátítással kapcsolatos értékveszteségként meg kell téríteni különösen

(2) A lábon álló és függő termés értékéből, illetőleg a folyó gazdasági év várható termésének értékéből le kell vonni az elmaradt mezőgazdasági munkák költségét.


BH1989. 105. Ha az ingatlan egy részének kisajátítása miatt a visszamaradt ingatlanrész gazdálkodási célra alkalmatlanná válik, az ezzel összefüggésben jelentkező értékveszteséget meg kell téríteni [1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 25. § (1) bek. b) pont, PK 25. sz.].


BH1984. 400. I. A kisajátítási kártalanításra vonatkozó jogszabályok a várható termés értéke megtérítésének a feltételéül nem írják elő, hogy a tulajdonos a folyó gazdasági évben a várható termés érdekében munkát végezzen [Ptk. 177., 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 25. § (1) bek. a) pont].


BH1982. 139. Nem jár kártalanítás a kisajátított ingatlanon folytatott jövedelemszerző tevékenység lehetőségének megszűnése miatt [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 6.) MT sz. r. 25. § (1) bek. a) pont].


BH1980. 87. Ha közút létesítése, illetőleg korszerűsítése következtében valamely ingatlan értéke csökken, a tulajdonos kártalanítási igényét a kisajátítási kártalanításra vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazásával kell elbírálni akkor is, ha az ingatlanból a közút céljára nem történt kisajátítás [1962. évi 21. sz. tvr. 4. § (2) bek., 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 25. §].


BH1979. 288. Részkisajátítás esetén értékveszteség címén a visszamaradt ingatlanrész értékcsökkenésének csak az a része ítélhető meg, amely a részkisajátítás okszerű következménye. - Részkisajátítás esetén az értékveszteség megállapításánál meg kell határozni az egész ingatlan és külön a visszamaradt ingatlanrész forgalmi értékét is. A forgalmi érték meghatározása csak összehasonlításra alkalmas ingatlanforgalmi adatok alapján történhet. [Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 25. § (1) bek. b) pont, PK 24. sz.].


BH1979. 112. II. Nincs jogszabályi lehetőség annak a kárnak a megtérítésére, amely a kártalanításra jogosultat amiatt érte, hogy a tulajdonában maradt ingatlanához előnyös közelségben levő másik ingatlanát a kisajátítás folytán elvesztette [Ptk. 177. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 25. § (1) bek. b) pont].


BH1979. 67. II. A kisajátítási eljárás során nemcsak a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, hanem az elmaradt haszonért (vagyoni előnyért) is igényelhető megtérítés [Ptk. 355. § (4) bek., 33/1976. (IX. 5.) Mt sz. r. 25. § (1) bek. a) pont].


BH1978. 436. Villamos vezeték létesítésével okozott kárként nemcsak a jogszabályban példálózóan kiemelt veszteséget, hanem minden olyan kárt is meg kell téríteni, amely az említett munkálatokkal összefüggően keletkezett [1962. évi IV. tv. (VET) 22. § (1) és (2) bek., 1959. évi IV. tv. XXIX.-XXXI. fej., 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 25. § (1) bek., 1/1967. (IV. 28.) NIM sz. r. 18. § (2) bek.].


R. 26. § A kisajátítással kapcsolatos költségként meg kell téríteni

a) mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlan esetében a folyó gazdasági évben elvégzett mezőgazdasági munkák költségét, és az egyéb ráfordítások költségét, ha a költségek az ingatlanért járó kártalanításban, illetőleg a 25. § (1) bekezdésének a) pontja alapján nem térülnek meg;

b) a kisajátítás következtében szükséges üzemátszervezés, üzemáttelepítés és költözködés költségét;

c) a kisajátított épületben levő lakás (nem lakás céljára szolgáló helyiség) és a cserelakás (cserehelyiség) bére közötti öt évi különbözetet, továbbá

d) az egyéb hasonló igazolt költségeket.


BH1989. 105. Az ingatlan vételárának kiegyenlítéséhez felvett bankkölcsön, ennek kamatterhe, kezelési költsége, az ingatlanszerzés után fizetendő illeték nem minősül a kisajátítással kapcsolatos költségnek [33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 26. §].


BH1982. 5. Nincs helye a kisajátítással kapcsolatos költség megítélésének azon az alapon, hogy a tulajdonos az állatállománynak takarmányozásához szükséges terményt a kisajátított ingatlanrészen termelte meg, s a kisajátítás miatt a terményeknek más helyről történő szállításával kapcsolatban a jövőben költségei merülnek fel [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 25., 26. §].


BH1980. 209. A kisajátítást kérő csak a kisajátítással okozati összefüggésben felmerült, gazdaságilag és jogilag indokolt költségeket köteles megtéríteni. A tulajdonos nem támaszthat jogszerű igényt a kisajátítást kérővel szemben azon a címen, hogy lakás-használatbavételi díjat kellett fizetnie, ha erre azért került sor, mert a kisajátított ingatlanban levő lakásánál nagyobb cserelakást kapott [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 5) MT sz. r. 20. § (2) bek., 26. § d) pont].


BH1980. 208. Kisajátítással kapcsolatos költségeken azokat a költségeket kell érteni, amelyek a kisajátítás ténye folytán a kisajátított ingatlannal, annak használatával és az ingatlanon folytatott tevékenységgel összefüggésben merülnek fel. A kisajátított ingatlan helyett vásárolt ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés elkészítésének ügyvédi munkadíja és a megvásárolt ingatlanra vonatkozó tulajdon ingatlannyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos eljárási illeték nem vonható a kisajátítással kapcsolatos költségek említett körébe [Ptk. 178. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 26. §].


BH1979. 414. A bíróság sem a kisajátítást kérőt, sem pedig a tulajdonost nem kötelezheti az ellenérdekű fél képviseletével a kisajátítási államigazgatási eljárásban felmerülő költségek viselésére [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 18. § (2) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 26. §, 1957. évi IV. tv. 80. § (1) bek.].


BH1979. 316. Kártalanításként a kisajátított ingatlan (épület) értéke, nem pedig a helyette létesítendő épület újraelőállítási költsége jár a volt tulajdonos részére. Az üzemátszervezés és üzemáttelepítés költsége nem azonosítható az üzem céljára szolgáló másik épület átalakítási, építési költségeivel [Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8. §, 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 26. §].


BH1979. 234. A kártalanításra jogosult részére a 33/1976. (IX. 5.) MT számú rendelet 26. §-nak b) pontjában meghatározott költségek között kell megtéríteni a kisajátított épületben levő lakás után egyébként járó házadó (lakbér), valamint a kisajátítást követően a lakás tényleges kiürítésének időtartamára megállapított lakáshasználati díj időarányos különbözeti összegét. Az ilyen igény érvényesítésének határidejére is a kisajátítási kártalanítási igény érvényesítésére vonatkozó rendelkezések az irányadók [Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 19. § (2) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 26. § b) pont, 61. §, 21/1976. (IX. 5.) PM sz. r. 12. § (1) bek., 13. § (2) bek.].


BH1978. 334. A tulajdonos az általa lakott épület kisajátítása során nem tarthat igényt a házadó és a cserelakás bére között mutatkozó különbözetre [33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 26. § c) pont, PK 20.]


Tvr. 17. § ((Hat. kiv. h.: 1990. évi XXII. tv. 29. §.))


R. 27. § ((Hat. kiv. h.: 44/1990. (III. 13.) MT r. 11. §.))

Hatásköri és eljárási szabályok


Tvr. 18. § (1) ((Megállapította: 1991. évi XX. tv. 54. §, módosította: 1994. évi LXIII. tv. 62. § (4) a).)) A kisajátítási eljárást az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője folytatja le.

(2) ((Módosította: 1981. évi 25. tvr. 24. §, 1994. évi LXIII. tv. 62. § (4) a), a második mondatot beiktatta: 1993. évi XCIV. tv. 2. §.)) A kisajátítási eljárás kérelemre indul. Az azonos célra irányuló, több ingatlant érintő kisajátítási kérelmet a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője egy eljárásban (egy határozattal) köteles elbírálni.

(3) ((Módosította: 1991. évi XX. tv. 57. §, 1994. évi LXIII. tv. 62. § (4) a).)) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője a kérelem alapján köteles elbírálni, hogy a kisajátítás közérdeket szolgál-e, a közérdekű célt a kisajátítani kért ingatlanon indokolt-e megvalósítani, s fennállnak-e a kisajátítás egyéb feltételei. E feltételek hiányában a kérelmet el kell utasítani.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak elbírálása során a mezőgazdasági rendeltetésű és mezőgazdaságilag hasznosítható földeket, valamint az erdőket fokozott védelemben kell részesíteni.


BH1993. 581. I. A kisajátítási határozat felülvizsgálata közigazgatási per, a keresetet tehát - 1990. március 15-e óta - a közigazgatási szerv ellen kell megindítani, s a kisajátítást kérőnek is perben kell állnia. Ha a kisajátítást kérő vitatja a megállapított kártalanítási összeget, a kisajátítást elrendelő hatóságnak akkor is perben kell állnia [Pp. 328. §, 339. § (2) bek. i) pont, 1990. évi XXII. tv 28. §, 1991. évi XX. tv 54., 55. §, 1976. évi 24. tvr. 18. § (1) bek., 19. §].


BH1979. 414. A bíróság sem a kisajátítást kérőt, sem pedig a tulajdonost nem kötelezheti az ellenérdekű fél képviseletével a kisajátítási államigazgatási eljárásban felmerülő költségek viselésére [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 18. § (2) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 26. §, 1957. évi IV. tv. 80. § (1) bek.].


R. 28. § ((Hat. kiv. h.: 44/1990. (III. 13.) MT r. 11. §.))


R. 29. § A kisajátítási eljárásban ügyfél

a) a kisajátítást kérő,

b) az ingatlanért járó kártalanításra jogosult tulajdonos, illetőleg szövetkezet, továbbá

c) mindaz, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás érinti (földhasználó, haszonélvező, bérlő, haszonbérlő, az ingatlan-nyilvántartásból kitűnő egyéb jogosult stb.).


BH2002. 464. A kisajátítással érintett ingatlanra vonatkozó perfeljegyzés ténye nem lehet akadálya a kisajátítási eljárásnak [Ptk. 578/G. §, 33/1976. (IX. 5.) MT r. 29. §].


R. 30. § (1) A kisajátítási kérelemhez mellékelni kell:

(2) ((A korábbi második mondatot hat. kiv. h.: 44/1990. (III. 13.) MT. r. 11. §.)) A kisajátítási terv térképből (tervrajzból) és területkimutatásból áll.

(3) A kisajátítási terv elkészítését és felülvizsgálását a földművelésügyi miniszter a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben szabályozza. ((Lásd: 11/1977. (III. 11.) MÉM r.))


BH1981. 318. Kisajátítás esetében az állam - a terület-kimutatás esetleg téves adataiból és a kisajátítási határozat ezen alapuló területnagyság megjelölésétől függetlenül - a térképi határoknak megfelelő ingatlan tulajdonjogát szerzi meg, a volt tulajdonos pedig ennek a tulajdonjogát veszti el. A volt tulajdonosnak a tőle ténylegesen kisajátított terület után jár a kártalanítás, ezért abban az esetben, ha a volt tulajdonos a keresetlevelében azt állítja, hogy a kisajátítási határozatban megjelölt területnél többet sajátították ki tőle, a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy mekkora a térkép szerint kisajátított terület, és mi ennek az értéke. Az ilyen igény az államigazgatási hatóság által megállapított kártalanítási összeg módosítására irányul, és ezért az elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 19. § (2) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 30. § (1) bek. a) pont és (2) bek.].


R. 31. § ((Megállapította: 36/2002. (III. 7.) Korm. r. 20. § (3) c).)) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjének - a kisajátítandó ingatlan tulajdonosának kérelmére (érdemi döntést megelőző határozattal) köteleznie kell a kisajátítási kérelem benyújtására azt, akinek az érdekében a kisajátítás szükséges. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.


BH1978. 517. Öt évnél hosszabb idő óta építési tilalom alatt álló ingatlannak a cseretelekre jogosult tulajdonos kérelme alapján történő kisajátítása esetén az építési tilalom értékcsökkentő tényezőként nem értékelhető [1976. évi 24. sz. tvr. 4. § (1) bek. n) pont, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 7. § (1) bek., 31. §, 1964. évi III. tv. 13. §, 10/1977. (I. 28.) ÉVM sz. r. 6. § (1) bek.].


R. 32. § (1) Mezőgazdasági rendeltetésű vagy mezőgazdaságilag hasznosítható föld kisajátítására akkor kerülhet sor, ha a földnek a mezőgazdasági termelésből való kivonását, illetőleg a művelési ág megváltoztatását - a külön jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően - engedélyezték. Az engedélyezést tartalmazó jogerős határozatot - nyomvonalas létesítmény céljára történő kisajátítás esetében a helyszíni bejárásról felvett jegyzőkönyvet - mellékelni kell a kisajátítási kérelemhez.

(2) ((Módosította: 1983. évi 25. tvr. 8. § (2).)) Erdőterület kisajátítására irányuló kérelemhez mellékelni kell a földhivatal, a kerületi földhivatal (a továbbiakban: földhivatal) által a művelési ág megváltoztatásához, illetőleg az erdő megosztásához adott engedélyt.

(3) Természetvédelmi területet érintő kisajátításra irányuló kérelemhez csatolni kell az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulását.

(4) Védetté nyilvánított régészeti (történeti) jelentőségű földterületet csak akkor lehet kisajátítani, ha a művelődési és közoktatási miniszter a kisajátításhoz hozzájárult. A hozzájárulást mellékelni kell a kisajátítási kérelemhez.

(5) Sportlétesítmény [38/1968. (X. 6.) Korm. rendelet 1. §] kisajátításához a Országos Testnevelési és Sporthivatalnak - a Magyar Honvédelmi Szövetség tulajdonában álló ingatlan esetében a honvédelmi miniszterrel egyetértésben adott - előzetes hozzájárulása szükséges. A hozzájárulást mellékelni kell a kisajátítási kérelemhez; annak megadása feltételekhez köthető.

(6) ((Megállapította: 36/2002. (III. 7.) Korm. r. 20. § (3) d).)) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény hatálya alá tartozó építmény kisajátításához a műemlékvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása szükséges.


R. 33. § (1) ((Módosította: 10/1992. (I. 20.) Korm. r. 5. §, 1994. évi LXIII. tv. 62. § (4) a).)) A kisajátítás feltételeinek elbírálása során a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője köteles megvizsgálni azt is, hogy biztosítható-e a kisajátítani kért épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek használóinak megfelelő időn belül való elhelyezése.

(2) ((Hat. kiv. h.: 1981. évi 25. tvr. 24. §.))


R. 34. § (1) ((Első mondatot megállapította: 14/1979. (IV. 6.) MT r. 8. §.)) Véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés céljára történő kisajátítás előtt meg kell szerezni a területileg illetékes erdőfelügyelőség hozzájárulását, ha a kisajátítást más szerv kérte. Ez a rendelkezés véderdőnek vagy védőfásításnak közút és vasút mentén, valamint hullámtérben való telepítése céljára kért kisajátítás esetére nem vonatkozik.

(2) Külföldi állam vagy nemzetközi szervezet tulajdonában álló ingatlan kisajátítása előtt a Külügyminisztériumot és a Pénzintézeti Központot, a tervszerű devizagazdálkodásról szóló jogszabályok ((Lásd: 1995. évi XCV. tv., 161/1995. (XII. 26.) Korm. r.)) értelmében külföldinek minősülő személy és jogi személy, valamint más külföldi állampolgár tulajdonában álló ingatlan kisajátítása előtt pedig a Pénzintézeti Központot meg kell hallgatni.

(3) ((Hat. kiv. h.: 44/1990. (III. 13.) MT r. 11. §.))


R. 35. § (1) ((Módosította: 10/1992. (I. 20.) Korm. r. 5. §, 1994. évi LXIII. tv. 62. § (4) a).)) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője a 34. §-ban említett szervek meghallgatását követően - ha a kisajátítási kérelmet nem utasítja el - tárgyalást tűz ki.

(2) ((Megállapította: 54/1982. (X. 18.) MT r. 5. §.)) A tárgyalás kitűzésével egyidejűleg

(3) ((Módosította: 10/1992. (I. 20.) Korm. r. 5. §, 1994. évi LXIII. tv. 62. § (4) a).)) A tárgyalás kitűzésével egyidejűleg a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője - a kisajátítási terv egy példányának megküldésével - megkeresi a földhivatalt a kisajátítási eljárás megindításának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése érdekében.

(4) ((Módosította: 10/1992. (I. 20.) Korm. r. 5. §, 1994. évi LXIII. tv. 62. § (4) a).)) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője mellőzi a szakértő kirendelését, ha a kisajátítást kérő csatolta az előmunkálatokat engedélyező határozatban kirendelt szakértő kártalanításra vonatkozó szakvéleményét, és azt a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője megalapozottnak tartja.


R. 36. § ((Módosította: 10/1992. (I. 20.) Korm. r. 5. §, 1994. évi LXIII. tv. 62. § (4) a).)) Nincs szükség tárgyalás kitűzésére, illetőleg a kitűzött tárgyalás megtartására, ha a kisajátítást kérő csatolja a kártalanítás tárgyában kötött egyezségről szóló okiratot, és az egyezséget a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője jogszerűnek tartja. Az egyezség jogszerűségét - szükség esetén - szakértő bevonásával kell megállapítani.


R. 37. § (1) ((Újraszámozta: 54/1982. (X. 18.) MT. r. 6. §.)) A tárgyaláson ismertetni kell a kártalanításra vonatkozó szakvéleményt és meg kell vitatni az ügyfelek által a kisajátítási tervre, továbbá a szakvéleményre tett észrevételeket.

(2) ((Beiktatta: 54/1982. (X. 18.) MT. r. 6. §.)) Ha a lakások, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiségek használóinak elhelyezéséről a lakásügyi, illetve az elhelyező hatóságnak kell határoznia, annak legkésőbb a tárgyaláson nyilatkoznia kell az elhelyezés módjáról; ettől a nyilatkozatától egyoldalúan nem térhet el.


R. 38. § (( Hat. kiv. h.: 10/1992. (I. 20. ) Korm. r. 7. §.))


R. 39. § Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényben a határozathozatalra előírt harmincnapos határidőt a tárgyalás befejezésétől, illetőleg - ha a tárgyalás kitűzésére vagy annak megtartására nincs szükség - az egyezség csatolásától kell számítani.


R. 40. § (1) ((Módosította: 10/1992. (I. 20.) Korm. r. 5. §, 1994. évi LXIII. tv. 62. § (4) a).)) A határozatban rendelkezni kell arról, hogy a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője a kisajátítási kérelemnek helyt adott, illetőleg azt milyen változással teljesítette vagy a kérelmet elutasította-e.

(2) ((Módosította: 10/1992. (I. 20.) Korm. r. 5. §, 1994. évi LXIII. tv. 62. § (4) a).)) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjének a kérelemnek helyt adó határozatában - a (3) bekezdésben említett kivétellel - külön kell rendelkeznie arról, hogy a kisajátított ingatlanért, az ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok megszűnéséért és a jogok megszűnése miatt keletkezett kárért, továbbá a kisajátítással kapcsolatos értékveszteségért és költségekért milyen összegű kártalanítást állapít meg.

(3) ((Módosította: 10/1992. (I. 20.) Korm. r. 5. §, 1994. évi LXIII. tv. 62. § (4) a).)) Ha a kisajátított ingatlant a kártalanítási összeget meghaladó követelések terhelik, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője határozatában csak a kártalanítás összegét állapítja meg. Ilyen esetben az összeg felosztásáról bármely ügyfél kérelmére - a bírósági végrehajtás szabályainak alkalmazásával - a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője székhelye szerint illetékes bíróság gondoskodik.

(4) ((Módosította: 10/1992. (I. 20.) Korm. r. 5. §, 1994. évi LXIII. tv. 62. § (4) a).)) Ha a kisajátítást kérő és a többi ügyfél a kártalanítás tárgyában egyezséget kötött és azt a köztársasági megbízott jogszerűnek tartja, a jóváhagyott egyezséget határozatába foglalja. Az egyezség jóváhagyásának megtagadása esetén a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője határozatot hoz a kártalanítás megállapítására.

(5) ((Módosította: 10/1992. (I. 20.) Korm. r. 5. §, 1994. évi LXIII. tv. 62. § (4) a).)) A kártalanítás tárgyában kötött, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője által jóváhagyott egyezséget a polgári jognak a szerződési nyilatkozatok megtámadására vonatkozó szabályai szerint (1959. évi IV. tv. 234-238. §) lehet megtámadni.

(6) Ha a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás és a csereingatlan értéke különböző, a tulajdonost a határozatban kötelezni kell a különbözet megtérítésére, illetőleg rendelkezni kell arról, hogy a kisajátítást kérő különbözetképpen milyen összegű pénzbeli kártalanítást köteles fizetni.


BH1980. 86. II. A kártalanítás tárgyában kötött - az igazgatási osztály által jóváhagyott - egyezséget a polgári jognak a szerződési nyilatkozatok megtámadására vonatkozó szabályai szerint lehet megtámadni. [33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 40. § (5) bek., Ptk. 234-238. §].


R. 41. § ((Megállapította: 36/2002. (III. 7.) Korm. r. 20. § (3) e).)) Ha a kisajátítás szövetkezet közös használatában lévő ingatlant érint és a szövetkezet használatában ugyanabban a településben

állami tulajdonban álló ingatlan is van, a határozatban az állam tulajdonában lévő ingatlanra kell a földhasználati jogot visszavonni, s csak az ezt meghaladó területre kell a kisajátítást megállapítani.


R. 42. § (1) A határozat jogerőre emelkedése után a határozat és a kisajátítási terv egy-egy példányát - a jogerőre utaló feljegyzéssel ellátva - a földhivatal és a kisajátítást kérő részére meg kell küldeni. A határozat jogerőre emelkedéséről a többi ügyfelet is értesíteni kell.

(2) A jogerős határozatot

is meg kell küldeni.


R. 43. § (1) ((Megállapította: 175/1996. (XI. 29.) Korm. r. 1. §.)) Ha a közút, vasút vagy nyomvonalas vízilétesítmény, illetve repülőtér fel- és leszállópályájának építése céljából - a korábban hatályos szabályok szerint egyszerűsített kisajátítási terv alapján - folytatott kisajátítás esetén a kisajátított ingatlanra vonatkozó tulajdonváltozás bejegyzése nem történt meg, a bejegyzésről a kisajátítási hatóság megkeresése alapján a földhivatal határoz.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kisajátítás esetén a kisajátított ingatlan egyötödét meg nem haladó visszaadott területért a kisajátítást kérő a kifizetett kártalanítási összeg visszafizetését nem követelheti.


EBH2002. 819. Az egyszerűsített kisajátítási terv alapján kisajátított ingatlan tulajdonjogát az állam megszerezte. Újabb kisajátításra az állam tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez nincs szükség [1976. évi 24. tvr. 6. §, 23. §, 1959. évi IV. tv. 120. §, 33/1976. (XI. 5.) MT r. 43. §].


Tvr. 19. § ((Megállapította: 1993. évi XCIV. tv. 3. §.)) (1) ((Módosította: 1994. évi LXIII. tv. 62. §. (4) a).)) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs, a fél azonban a kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti.

(2) A perre a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pert a kisajátítást kérő ellen is meg kell indítani, és abban a bíróság - a kisajátítást kérő kérelmére -


EBH2002. 715. A bányaszolgalmi jog jogosultjának perbenállása kötelező a kártalanítás megfizetésére kötelező közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben [Ptk. 171. §, 1993. évi XLVIIl. tv. 38. § (3) bek., 1976. évi 24. tvr. 19. §, 1/1977. (IV. 6.) NIM r. 65. §]


BH2003. 221. Perindításra jogosultság a kisajátítási eljárásban hozott határozattal szemben (Pp. 327. §, 1976. évi 24. tvr. 19. §).


BH2003. 220. A kisajátítási kérelmet elutasító határozat is olyan érdemi határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát keresettel lehet kérni [Pp. 130. § (1) bek., Áe. 72. §, 1976. évi 24. tvr. 5., 10., 19. §].


BH1998. 376. A vezetékjog alapításával okozott már megtérítése iránti kártalanítási igény érvényesítése [Ptk. 171. §, 324. § (1) bek., 1962. évi IV. tv. 9. § (1) és (3) bek., 22. § (2) bek., 1/1967. (IV. 28.) NIM r. 18. § (2) bek., 1976. évi 24. tvr 19. § (2) bek.].


BH1993. 581. I. A kisajátítási határozat felülvizsgálata közigazgatási per, a keresetet tehát - 1990. március 15-e óta - a közigazgatási szerv ellen kell megindítani, s a kisajátítást kérőnek is perben kell állnia. Ha a kisajátítást kérő vitatja a megállapított kártalanítási összeget, a kisajátítást elrendelő hatóságnak akkor is perben kell állnia [Pp. 328. §, 339. § (2) bek. i) pont, 1990. évi XXII. tv 28. §, 1991. évi XX. tv 54., 55. §, 1976. évi 24. tvr. 18. § (1) bek., 19. §].


BH1985. 473. Ha a tulajdonos különböző kártalanítási igényei ugyanabból a kisajátításból erednek, nincs eljárásjogi akadálya annak, hogy a tulajdonos a kellő időben megindított kártalanítási perben keresetváltoztatás utján olyan igényekre is kiterjeszthesse a keresetet, amelyek vonatkozásában a perlési határidő már lejárt [Pp. 146. § (1) bek., Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 19. § (2) bek., PK 28. sz].


BH1983. 171. Államigazgatási hatóság elbírálására tartozó kereseti kérelem tárgyában csak akkor van helye a per megszüntetésének, ha az áttételhez szükséges adatok nem állnak a bíróság rendelkezésére [Pp 129. § (1) bek., 130. § (1) bek. a) és b) pont, 157. § a) pont, 1976. évi 24. sz. tvr. 19. § (2) és (3) bek.].


BH1981. 318. Kisajátítás esetében az állam - a terület-kimutatás esetleg téves adataiból és a kisajátítási határozat ezen alapuló területnagyság megjelölésétől függetlenül - a térképi határoknak megfelelő ingatlan tulajdonjogát szerzi meg, a volt tulajdonos pedig ennek a tulajdonjogát veszti el. A volt tulajdonosnak a tőle ténylegesen kisajátított terület után jár a kártalanítás, ezért abban az esetben, ha a volt tulajdonos a keresetlevelében azt állítja, hogy a kisajátítási határozatban megjelölt területnél többet sajátították ki tőle, a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy mekkora a térkép szerint kisajátított terület, és mi ennek az értéke. Az ilyen igény az államigazgatási hatóság által megállapított kártalanítási összeg módosítására irányul, és ezért az elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 19. § (2) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 30. § (1) bek. a) pont és (2) bek.].


BH1980. 431. Ha az államigazgatási hatóság valamely telket csereingatlan ellenében állami tulajdonba vesz és a tulajdonos javára értékkülönbözet címén meghatározott összeget állapit meg, ez utóbbi rendelkezés ellen az a fél, aki a megállapított értékkülönbözetet sérelmesnek tartja, a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül az ellenérdekű fél ellen indított perben a bíróságtól kérheti az értékkülönbözet összegének módosítását úgy, mintha az ingatlanát kisajátították volna [10/1977. (I. 28.) ÉVM sz. r. 6 §, 1976. évi 24. tvr. 19. § (3) bek.].


BH1980. 241. I. Csak a kisajátítással kapcsolatban hozott államigazgatási határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül benyújtott keresettel megindított többletkártalanítási perben és csak a Pp. 146. és 247. §-a szerinti keresetváltoztatás keretei között van lehetőség arra, hogy a kisajátított ingatlan olyan tulajdonosai, akik a kisajátítási eljárásban félként vettek részt, olyan igényt is érvényesítsenek, amelyről az államigazgatási szerv nem rendelkezett [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 19. § (2) bek., PK 28. sz.].


BH1980. 86. I. A kisajátítási eljárásban az államigazgatási határozatnak a kártalanítási összeg meghatározására vonatkozó rendelkezése ellen államigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak [Ptk. 178. § 1976. évi 24. sz. tvr. 19. § (2) bek.].


BH1979. 234. A kártalanításra jogosult részére a 33/1976. (IX. 5.) MT számú rendelet 26. §-nak b) pontjában meghatározott költségek között kell megtéríteni a kisajátított épületben levő lakás után egyébként járó házadó (lakbér), valamint a kisajátítást követően a lakás tényleges kiürítésének időtartamára megállapított lakáshasználati díj időarányos különbözeti összegét. Az ilyen igény érvényesítésének határidejére is a kisajátítási kártalanítási igény érvényesítésére vonatkozó rendelkezések az irányadók [Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 19. § (2) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 26. § b) pont, 61. §, 21/1976. (IX. 5.) PM sz. r. 12. § (1) bek., 13. § (2) bek.].


BH1979. 208. A kisajátítási kártalanítással kapcsolatban a perindításra a jogszabályban meghatározott harmincnapos határidő nem hosszabbodik meg azáltal, hogy ha valamelyik fél - a saját sérelmének orvoslása végett - az ellenérdekű fél ellen pert indit. A viszontkeresetet az alperes keresetének kell tekinteni, amelyre ugyanaz a harmincnapos perindítási határidő vonatkozik, mint amelyet a jogszabály a keresetlevél benyújtására egységesen kötelezően előír. [Ptk. 172. § , 1976. évi 24. sz. tvr. 19. § (2) bek., Pp. 147. §].


R. 44. § ((Hat. kiv. h.: 44/1990. (III. 13.) MT r. 11. §.))


Tvr. 20. § ((Megállapította: 2004. évi LXVII. tv. 22. §.)) Törvény a gyorsforgalmi utak, valamint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló árvízvédelmi létesítmények építésével összefüggő kisajátítási eljárásra a 18. § (3) bekezdésében és a 19. §-ban foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.


BH1978. 379. III. A bíróságnak hivatalból vizsgálnia kell, hogy a felperes a kisajátítási kártalanítás iránti keresetét az előirt határidőben beadta-e (Ptk. 172. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 20. § (1) bek., PK 25. sz.].


R. 45. § ((Hat. kiv. h.: 45/1992. (III. 11.) Korm. r. 1. §.))


R. 46. § (1) ((Hat. kiv. h.: 1991. évi LXXVII. tv. 10. § (1) e).))

(2) ((Módosította: 1991. évi LXXVII. tv. 10. § (1) e).)) A kártalanítási összeget megállapító jogerős bírósági határozat végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. ((Lásd: 1994. évi LIII. tv.))


R. 47. § ((Hat. kiv. h.: 45/1992. (III. 11.) Korm. r. 1. §.))


Tvr. 21. § (1) A kisajátításhoz szükséges előmunkálatokra engedélyt kell kérni. Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) ellenszolgáltatás nélkül köteles tűrni, hogy az engedélyezett előmunkálatokat elvégezzék.

(2) Az előmunkálatok elvégzése során okozott kárt meg kell téríteni.


R. 48. § (1) Az előmunkálatok engedélyezését az előmunkálatokat végző szerv köteles kérni. A kérelemben meg kell jelölni az ingatlan adatait, a tulajdonos és a használó lakáscímét (telephelyét), az elvégezni kívánt előmunkálatokat és a kisajátítás célját.

(2) ((Módosította: 10/1992. (I. 20.) Korm. r. 5. §, 1994. évi LXIII. tv. 62. § (4) a).)) Az előmunkálatokat a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője engedélyezi. Az engedélyezés előtt a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője köteles elbírálni, hogy kisajátítás feltételei fennállnak-e; e feltételek hiányában a kérelmet el kell utasítani.

(3) ((Módosította: 10/1992. (I. 20.) Korm. r. 5. §., 1994. évi LXIII. tv. 62. § (4) a).)) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője az előmunkálatokat engedélyező határozatában a kisajátítást kérő kérelmére - a kártalanításra vonatkozó szakvélemény [35. § (2) bekezdés b) pont] elkészítése céljából - szakértőt rendel ki.

(4) ((Megállapította: 1981. évi 25. tvr. 20. §.)) Az előmunkálatokat engedélyező határozat azonnali végrehajtását lehet elrendelni.


R. 49. § (1) ((Módosította: 10/1992. (I. 20.) Korm. r. 3. § (6), 1994. évi LXIII. tv. 62. § (4) a).)) Az előmunkálatokat végző szerv az előmunkálatok megkezdése előtt legalább tizenöt nappal köteles a kezdés időpontját az ingatlan fekvése szerinti megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjéhez bejelenteni. A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője az előmunkálatok megkezdésének időpontja előtt legalább három nappal az érdekelteket az előmunkálatokról és azok megkezdésének időpontjáról írásban értesíti.

(2) Ha az előmunkálatok engedélyezésekor azok megkezdésének időpontja megállapítható, azt a kérelemnek helyt adó határozatban kell megjelölni.


R. 50. § (1) ((Módosította: 10/1992. (I. 20.) Korm. r. 5. és 7. §, 1994. évi LXIII. tv. 62. § (4) a).)) Az előmunkálati engedélyben meghatározott munkálatok során okozott károkért járó kártalanítást - a kisajátítási kártalanítás szabályainak alkalmazásával - a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője állapítja meg.

(2) Ha az előmunkálatok során az engedélyt túllépték, az emiatt keletkezett károkért járó kártérítést - polgári jog kártérítési felelősségre vonatkozó szabályainak alkalmazásával - a bíróság állapítja meg.


Tvr. 22. § ((Megállapította: 1991. évi XX. tv. 56. §.)) A kisajátított ingatlant a jogerős kisajátítási határozatban megjelölt időpontban kell birtokba adni.


R. 51. § Honvédelmi érdekből a határozat azonnali végrehajtását el kell rendelni.


R. 52. § Ha a kisajátított ingatlan mezőgazdasági művelés alatt áll, a birtokbaadásra közvetlenül a termés betakarítása előtti időpontot csak kivételesen, sürgős szükség esetében szabad megjelölni; a körülményekhez képest ilyenkor is lehetővé kell tenni, hogy a föld használója (tulajdonosa) a termést betakaríthassa.


R. 53. § (1) ((Megállapította: 10/1992. (I. 20.) Korm. r. 4. § (1), módosította: 1994. évi LXIII. tv. 62. § (4) a).)) A birtokbaadás az ingatlan fekvése szerinti megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője feladata.

(2) Ha a kisajátított épület használója részére cserelakást (cserehelyiséget) kell biztosítani, a birtokbaadás időpontját úgy kell megjelölni, hogy arra csak a használó megfelelő elhelyezése után kerüljön sor.

(3)-(4) ((Hat. kiv. h.: 1993. évi LXXVIII. tv. 1. mell. II/i.))


R. 54. § (1) A birtokbaadásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a birtokbaadás tényét, továbbá az ingatlanon és tartozékaiban a kártalanításra vonatkozó szakvélemény elkészítését követően bekövetkezett változásokat.

(2) ((Megállapította: 10/1992. (I. 20.) Korm. r. 4. § (3).)) A jegyzőkönyv egy példányát a kisajátítást kérő részére kell megküldeni.

(3) A kisajátítást kérő távollétében az ingatlant nem lehet birtokba adni. Más ügyfelek távolmaradása a birtokbaadást nem akadályozza; erre az ügyfelet a határozatban figyelmeztetni kell.

(4) ((Módosította: 19/1984. (IV. 15.) MT r. 32. § (2) c).)) A kisajátított ingatlan birtokbaadása a helyiséggazdálkodási eljárást pótolja.

(5) ((Módosította: 10/1992. (I. 20.) Korm. r. 4. § (4), 1994. évi LXIII. tv. 62. § (4) a).)) A csereingatlan birtokbaadását az ingatlan fekvése szerinti megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője rendeli el. A birtokbaadás során az 52-54. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.


Tvr. 23. § (1) ((Újraszámozta: 1997. évi LXXVIII. tv. 61. § (2).)) A kisajátítást kérő a jogerős kisajátítási határozat visszavonását, vagy módosítását addig kérheti, amíg a kisajátított ingatlant nem vette birtokba, illetőleg a kártalanítást nem teljesítette. Az okozott károkat, e törvényerejű rendelet rendelkezései szerint kell megtéríteni.

(2) ((Beiktatta: 1997. évi LXXVIII. tv. 61. § (2).)) A kisajátítás esetében annak, akinek az érdekében a kisajátítás történik, kötelezettséget kell vállalnia, hogy az ingatlant meghatározott határidőn belül a kisajátítás céljára felhasználja.

(3) ((Beiktatta: 1997. évi LXXVIII. tv. 61. § (2).)) Amennyiben a kisajátítás célja nem valósul meg az ingatlan korábbi tulajdonosát elővásárlási jog illeti meg.


EBH2002. 819. Az egyszerűsített kisajátítási terv alapján kisajátított ingatlan tulajdonjogát az állam megszerezte. Újabb kisajátításra az állam tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez nincs szükség [1976. évi 24. tvr. 6. §, 23. §, 1959. évi IV. tv. 120. §, 33/1976. (XI. 5.) MT r. 43. §].


BH1979. 67. I. A kisajátítási határozat visszavonása esetén az okozott károkat a kisajátítási jogszabályok rendelkezései szerint kell megtéríteni [1976. évi 24, sz, tvr, 23. §, 33 /1976. / IX. 5.) MT. sz. r. 55. § (2) bek.].


R. 55. § (1) A kisajátítást kérő a határozat jogerőre emelkedéséig az eljárás megszüntetését kérheti. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az ingatlant már birtokba adták.

(2) A megszüntetett eljárás során keletkezett károkat a kártalanításra vonatkozó rendelkezések szerint kell megtéríteni.

(3) A kisajátítási eljárás megszüntetésére vonatkozó határozatot a földhivatal részére is meg kell küldeni.


R. 56-57. § ((Hat. kiv. h.: 10/1992. (I. 20.) Korm. r. 7. §.))


R. 58. § (1) ((Módosította: 10/1992. (I. 20.) Korm. r. 5. §, 1994. évi LXIII. tv. 62. § (4) a).)) A kisajátított ingatlanok kezelésbe adása, továbbá a kisajátítási cél megvalósításához szükséges állami tulajdonban álló ingatlanok kezelésének átadása a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője hatáskörébe tartozik.

(2) ((Módosította: 10/1992. (I. 20.) Korm. r. 5. §, 1994. évi LXIII. tv. 62. § (4) a).)) A kezelés átadása esetében a kártalanítást - az állami tulajdonban álló ingatlanok kezeléséről szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője állapítja meg.


R. 59. § (1) ((Megállapította: 36/2002. (III. 7.) Korm. r. 20. § (3) f).)) A kisajátítással kapcsolatos szakértői díj és költség a kisajátítást kérőt terheli. Az Ét. 30. § (7) bekezdése szerinti kártalanítási eljárással kapcsolatos szakértői díj és költség azt terheli, akinek az érdekében a korlátozás történt, ennek hiányában a települési önkormányzatot. A szakértői díj és költség összegét a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője külön határozattal állapítja meg.

(2) A bírósági eljárásban a feleket - ideértve a 11-12. §-ban és a 46. §-ban említett eljárásokat is - illetékfeljegyzési jog illeti meg. A 40. § (3) bekezdésében említett eljárás illetékmentes.


BH1984. 154. A bányakártalanítási perekre vonatkozó költség- és illetékmentesség nem terjed ki a bányászati létesítmények elhelyezésével ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályoztatása miatt követelt kártalanítással kapcsolatos, a kisajátítási eljárás szabályai szerint lefolytatásra kerülő perekre [1960. évi III. tv. 44. §, 46. § (2) bek., 9/1961. (III. 30.) Korm. sz. r. 76. § (4) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 59. § (2) bek., 47/1980. (XI. 20.) MT sz. r. 1. §, 16/1976. (XII. 31.) IM sz. r. 5. § (1) bek. d) pont].


R. 60. § A miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) a neki alárendelt szervre ruházhatja át hatáskörét azokban az esetekben, amelyekben e rendelet a kisajátításhoz hozzájárulást vagy meghallgatását írja elő.

Záró rendelkezések

Tvr. 24. § (1) E törvényerejű rendelet 1977. évi január hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.

(2) A törvényerejű rendelet hatálybalépésével az 1965. évi 15. törvényerejű rendelet hatályát veszti.


Tvr. 25. §
((Hat. kiv. h.: 1978. évi 2. tvr. 25. § (1) b).))


R. 61. § (1) Ez a rendelet 1977. évi január hó 1. napján lép hatályba.

(2) Ha a kisajátítási kérelmet e rendelet hatálybalépése előtt nyújtották be, az államigazgatási eljárást a korábbi jogszabályok alapján kell befejezni.

(3) A (2) bekezdésben említett ügyekben a kártalanítást a bíróság állapítja meg.

(4) A bíróságnak - ha a kártalanítás megállapítására e rendelet hatálybalépéséig jogerős határozatot nem hozott - a kártalanítás összegét a Tvr. és e rendelet rendelkezéseinek alkalmazásával kell megállapítania.


BH1979. 234. A kártalanításra jogosult részére a 33/1976. (IX. 5.) MT számú rendelet 26. §-nak b) pontjában meghatározott költségek között kell megtéríteni a kisajátított épületben levő lakás után egyébként járó házadó (lakbér), valamint a kisajátítást követően a lakás tényleges kiürítésének időtartamára megállapított lakáshasználati díj időarányos különbözeti összegét. Az ilyen igény érvényesítésének határidejére is a kisajátítási kártalanítási igény érvényesítésére vonatkozó rendelkezések az irányadók [Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 19. § (2) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 26. § b) pont, 61. §, 21/1976. (IX. 5.) PM sz. r. 12. § (1) bek., 13. § (2) bek.].


R. 62. § (1) E rendelet hatálybalépésével

(2)-(3) ((Hat. kiv. h.: 26/1987. (VII. 30.) MT r. 105. § (1).))

(4) E rendelet nem érinti az 1056/1974. (XI. 12.) MT határozat hatályát.


R. 63. § (1) Az államigazgatási eljárásban közreműködő szakértőkkel kapcsolatos kérdéseket - a belügyminiszterrel, továbbá a díjazás tekintetében a munkaügyi miniszterrel egyetértésben - az igazságügyminiszter szabályozza. ((Lásd: 9/1976. (IX. 5.) IM r., 3/1986. (II. 21.) IM r.))

(2) A kártalanítási összeg kifizetésére, továbbá a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás és a csereingatlan értéke közötti különbözet megfizetésére, a mentesítésre és a fizetési kedvezményre vonatkozó részletes szabályokat - a kártalanítási összeg bírósági letétbe helyezésének feltételeivel kapcsolatban az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a pénzügyminiszter állapítja meg. ((Lásd: 21/1976. (IX. 5.) PM r.))

Tartalom Részletezés